Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Budapest területének története a budai magyar polgárok egyenjogúsításától a németek kitelepítéséig (1439-1529) - 3.) Igazgatás

teológus professzor öccse. Konrád szintén Pál nevű fia később a Boldogasszony templom plébánosa lett, ő pedig Buda város jegyzője, majd tanácstagja, végül tekintélyes kereskedő. Arról is van adatunk, hogy a bécsi pestisjárvány idején az ottani egyetemi professzor Budára küldte tanítványait azzal, hogy a budai iskolában megfelelő színvonalon tanulhatnak tovább, amíg nem térhetnek vissza. A budai ferences kolostorban élt és tanított a középkor végén a rend két Európa hírű teológusa, Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát, akiknek latin nyelvű munkái számos kiadásban jelentek meg külföldön. Budától nyugatra, a mai Ságvári ligetben kerültek elő a magyar alapítású pálos remeterend kolostormaradványai. Ez a hatalmas kiterjedésű, Budaszentlörincnek nevezett kolostor volt a rend nemzetközi központja, itt székelt a rend generálisa, főnöke. A pálosok is foglalkoztak irodalommal, bár mindössze a XVI. század elején működött Gyöngyösi Gergely pálos generális latin nyelvű rendtörténeti munkája maradt fenn. Ez néhány éve magyar fordításban is hozzáférhető. („Arcok a magyar középkorból" címmel jelent meg, mert az egyes generálisok életrajzán keresztül írja le a rend történetét.) Innen tudjuk, hogy több rendtag foglalkozott irodalommal, Gyöngyösi azonban egyedül egy Csanádi Albert nevű rendtársa két latin nyelvű himnuszát (A Boldogságos Szűzről és az Angyalokról) közölte le történeti művében. Ez az egyházi irodalom minden magasszínvonalúsága ellenére nem kötődött közvetlenül a városhoz. Igaz, az írni-olvasni tudók, akik a városi polgárok között nagyobb arányban voltak megtalálhatók, más városok példája alapján valószínűleg a magyar fővárosban is vásároltak és olvastak vallásos tárgyú munkákat. A Temesváriék által kinyomtatott prédikációk pedig feltehetően el is hangozhattak Budán. Tudtunkkal azonban csak egyetlen biztosan Budán elhangzott egyházi szentbeszéd kézirata maradt fenn, amelyet a fent említett Paul Wann teológus professzor mondott el, akit nyilván öccse hívott meg Budára prédikálni. Ami érdekes, az a tartalma: a tánc ellen szól, ez a szórakozás ugyanis Budán a papok szemében annyira veszélyesnek látszott, hogy külföldi „nagyágyút" vetettek be ellene. A magyarnyelvű irodalom kezdetei is a vallásos témákhoz köthetők, és ebben megint élenjártak a fővárosi kolostorok. Elsősorban az apácakolostorokat kell említeni, hiszen az apácák gyakran nem tudtak latinul, így magyarnyelvű vallásos szövegekkel kellett őket ellátni. Kódexeiket az apácák gyakran maguk másolták. Élenjárt a Margit-szigeti domonkos apácakolostor, ahonnan 17 kódex és kódextöredék maradt fenn, amelyből ötöt Ráskai Lea apáca másolt, köztük a magyarnyelvű 62