Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Buda alapításától a budai magyarok egyenjogúsításáig (1240-es évek -1439) - 4.) A városi társadalom

lyet tartottak fenn magyarok részére, akikről ugyanez mondható el, mint német kollégáikról. Egyesek közülük a német vezetőréteggel összeházasodva elnémetesedtek, mint pl. az Egri család. Néhány példa: Werner ispán osztrák lovag még a tatárjárás előtt került Pestre. Fia, Péter ispán az 1260-as évek elején budai bíró, annak fia, Werner és unokája László, ispánok, budavári rektorok voltak. A család tehát fiágon négy generáción át vett részt a város irányításában, leány ágon pedig még tovább. A két utolsó budai rektor, Henc fia János ispán és fia Miklós ispán leányági leszármazottai közt épp úgy találunk tekintélyes budai polgárokat, mint pl. az Ulving és a Tilmann családot, mint arisztokratát, Dunajeci János tárnokmestert. Hencfi Miklós rektor pedig a leghatalmasabb főúri családba, a Lackifiakéba nősült. Az Árpád-korra visszamenő Tilmann család hat generáción át, 1430-ig mutatható ki egyenes fiágon Budán, de egy oldaláguk, amely Nadler nevet vett fel, még jelentős szerepet játszott a főváros XV. század első fele történetében is. Az viszont tény. és ebben különbözik a budai vezetőréteg a német patríciátustól, hogy „új emberek" mindig be tudtak jutni közéjük, nem beszélhetünk zárt körről. Komolyabb változás az 1370-es évektől mutatható ki. A bírói tiszt ugyan változatlan a régi vezetőréteg kezén maradt, a tanácstagok összetételében azonban változás történt. Több, a városi középpolgársághoz tartozó gazdag polgár is bejutott a tanácsba, főként néhányjelentősebb, árukereskedelmet is folytató kézműves. Most tűnnek fel a városi vezetőrétegben a nürnbergiek is. A magyar esküdtek száma időnként kettőről háromra emelkedett. A várost kormányzó réteg úgy látszik, hogy a tanácsba kerülés bázisát szélesítve akarta megőrizni a hatalmát. A fő ellentét a jelek szerint a nürnbergi érdekeltségű, főként posztókereskedők, és a régi vágású, földbirtokkal is rendelkező, a magyar nemességgel is összeházasodó réteg között jött létre. Ezt használta ki a középpolgárság. 1402-ben egy német mészárost, Frigyes fia Andrást választották bíróvá. A mészárosok a leggazdagabb kézművesek közé tartoztak, ugyanis állat- és bőrkereskedelemmel is foglalkoztak. Az új bíró a tizenkét tagú tanács létszámát felemelte, ez által nőtt a középpolgárság aránya a vezetésben. Végül Zsigmond király avatkozott be a viszályba, elcsapta a városi tanácsot, és visszaállították a régi rendszert. Az új, az uralkodó által támogatott bíró Rauczan Péter lett, aki a nürnbergiekkel kapcsolatban álló kereskedők közé tartozott. (1403) A jelek szerint a régi, a hatalmat másfél évszázada kézben tartó vezető réteg a nürnbergiekkel és a posztókereskedőkkel szemben a kézműves ellenzékkel rokon38