Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Buda alapításától a budai magyarok egyenjogúsításáig (1240-es évek -1439) - 2.) A három város középkori helyrajza - c.) Óbuda - d.) A három város körüli településhálózat

utca sarkán volt, amelynek a helyén Zsigmond király várat kezdett építeni, amit feltehetően nem fejezett be.) a XV. század utolsó negyedében került sor az újabb pesti városfal építésére. Ez gyakorlatilag az egész történeti Belvárost körülövezte. Falmaradványai egyes Múzeum körúti házak udvarán, valamint a Bástya utcában ma is láthatók. Az új városfalon belülre került a régi állatvásártér, valamint Szentfalva északi része is, noha Szentfalva jogilag továbbra sem tartozott Pesthez, több földesúr birtokában levő mezővárosnak számított. Az új városnak három kapuja volt: A Váci utca végén a Bécsi, a mai Astoriánál a Hatvani, a mai Kálvin téren a Ceglédi (Kecskeméti) kapu. c.) Óbuda Óbuda történetében a vár 1343-as királynéi kézbe kerülése okozott változást. Az uralkodó korábban átengedte a települést a magát mindig budainak nevező óbudai káptalannak, nyilvánvaló azonban, hogy a királynék is fóldesuraságot igényeltek maguknak. Végül 1355-ben Nagy Lajos Óbuda felosztásával tisztázta a helyzetet. A káptalan kezére került- ha nem is teljesen-nagyjából a késő-római tábor területe, gyakorlatilag a település északi része. A déli, már korábban is városiasabb rész pedig a királynéé lett. ezentúl ez számított Óbuda városnak, itt építtette fel Erzsébet királyné, Nagy Lajos édesanyja az 1340-es években a mai Perc utca északi oldalán a klarisszák apácakolostorát. A királyné számos telket vásárolt össze az építkezésekhez, illetve adományozott az apácáknak, akik a város piacterén (a mai Lajos utcában) álló kereskedőházat („patikárusok háza") is megkapták, így mintegy Óbuda harmadik birtokosává váltak. Az Óbudától délre eső, és a királynéi várhoz tartozó Széntjakabfalvát a középkor végén már Óbuda külvárosának tartották. 1355-ben az óbudai Margit kápolnát függetlenítették a fejéregyházi templomtól, és a királynéi Óbuda plébániatemplomává tették. d.) A három város körüli településhálózat A mai főváros területére a középkorban számos falu került, ezek között egyrészt a főváros területén létező egyházi testületek, mint a budai káptalan, az óbudai és a margitszigeti apácakolostor, másrészt tekintélyes fővárosi polgárcsaládok, valamint világ földesurak, de a király, és néhány egyházi testület is birtokos volt. Egye31