Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Buda alapításától a budai magyarok egyenjogúsításáig (1240-es évek -1439) - 2.) A három város középkori helyrajza - b.) Pest

a Szent Erzsébetről elnevezett ispotályt. Noha az egész déli lakóterületet Buda alapítása után átcsatolták az új városhoz, a balparti Pest egy kisebb teriiletet megtartott a jobbparton is, az egyik itteni fürdő, pl. Pesthez tartozott. Budafelhévíznek a külvárostól északra fekvő része megtartotta önállóságát, földesura zömében a stefanita rend, majd annak jogutódja, a Szentháromságról elnevezett társaskáptalan volt. A középkor végén ez a budai külváros mezővárosi szabadságjogokkal rendelkezett. A budai tanács azonban bizonyos jogokat élvezett itt is. Felhévízen tartották pl. Buda egyik legfontosabb évi vásárát, amelyet Pünkösdkor rendeztek meg. A ma is létező Malomtó felett állt valószínűleg a Szentlélek ispotályos rend Szentlélekről elnevezett háza és ispotálya. Ez a középkor végén a budai tanács felügyelete alá tartozott. A malomtó környékén fürdők és több malom működött, amelyek a hévizek révén télen sem szüntették be tevékenységüket. A Várhegy nyugati lejtőjén Lógod falu nem számított Buda Váraljájának, külvárosának, hanem falusias település maradt. Minden jel szerint birtokosa a budai Boldogasszony templom plébánosa volt, így rajta keresztül a város hatása itt is érvényesült. Templomának alapfalai a mai Bugát utcában láthatók. b.) Pest A balpart az ottani lakosság nagy részének Budára telepítése után sem vált lakatlanná. A három település: Pest, Bécs és Szentfalva fokozatosan összeépült. Tíz pesti utcanévről maradt adat, helyhez kötésük azonban csak egy-két esetben lehetséges. A városközpont a Boldogasszony-plébánia templom környékén volt, ott állott a városháza is. A már említett domonkos és ferences kolostorokon kívül állt a városban egy Szent Miklósról elnevezett ispotály, egy beginaház, Szentfalván pedig az ottani plébániatemplom. Eredetileg a XIII. századi városfal előtt, attól keletretartották a pesti állatvásárokat, amelyeknek országos jelentőségük is volt, hiszen az Alföldről felhajtott szarvasmarhák itt közelítették meg a Dunát. Jelentős változások a XV. század második felében következtek be. ekkor az állatvásárokat kitelepítették a Rákos mezejére, ahol különben országgyűléseket is tartottak, amennyiben az egész nemességet meghívták rá. (Különben gyakran a pesti ferences templomban gyűlt össze az országgyűlés. Bizonyos nyomok arra mutatnak, hogy a késő-középkorban ennek közelében, a mai Egyetemi Könyvtár táján állhatott egy királyi épület, amelyben országgyűlések idején az uralkodó lakott. Az Árpád-kori királyi udvarház viszont valószínűleg a Váci utca - Régiposta 30