Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Buda alapításától a budai magyarok egyenjogúsításáig (1240-es évek -1439) - 2.) A három város középkori helyrajza - a.) Buda

Sándor-palota és a Várszínház helyén állott ferences Szent János kolostorról kapta nevét, ami még az Árpádkorban épült. Itt temették el 1301-ben III. András királyt. Közelében állott a ferences beginák (harmadrendű nővérek) ún. Szibilla háza. A két utca között alapította Zsigmond király az eredetileg a királyi kápolnához tartozó Szent Zsigmond, idővel kisebb Máriának is nevezett templomot, amihez később egy társaskáptalan csatlakozott. A keleti utca végén állt a Vár keleti kapuja, a Szent János kapu, szemben a Zsidókapuval. A két utca a város fő piacterébe torkolt, amely eredetileg a Dísz tér és a Szentháromság utca között terült el, de a tér közepe már a középkorban beépült (a mai Tárnok utca nyugati és az Úri utca déli felének keleti házsoraival.) Valószínűleg a mai Szentháromság utcában, a plébániatemplommal szemben állt a középkori Városháza. A Nagyboldogasszonyról nevezett városi föplébániatemplomot (a németek templomát) ma többnyire Mátyás-templomnak nevezzük. A piactértől északra vezető utcák közül a nyugatit Mindszent utcának nevezték, (mai Úri utca), de hívták Posztómető utcának, sőt Német utcának is. Nevét egy Mindszentről nevezett kápolnáról kapta, ennek pontos helye még ismeretlen. Az utca azonban már a középkorban leért a mai Dísz térig. A középső utca neve Olasz utca volt (mai Országház utca), tőle keletre a Szent Pál (mai Fortuna) utca ment észak felé. A negyedik, keleti utca iránya a mai Táncsics utca 9. sz. háznál megtört, és északnyugatra fordult. Ettől délre Ötvös utcának nevezték, ennek déli végén, a mai Hilton Szálló helyén állt a domonkosok Szent Miklósról elnevezett kolostora, ahol már 1254-ben a rend egyetemes nagykáptalanját tartotta. A Táncsics utca északi része volt az újabb Zsidó utca, ahol több zsinagógát tártak fel az ásatások. Az utca északi részét egy ideig még az ún. Szombat piachoz számították. A Várhegy északi része a szombati hetipiacokról kapta a Szombat-piac, sőt Szombathely elnevezést. Ez a mai Bécsi kapu és a Kapisztrán tér területét jelentette, eredetileg azonban a négy déli utca északi része is ide tartozhatott, talán a mai Kard utca lehetett a tér déli határa. A Szombat-piac nyugati felében állott a magyarok Mária Magdolnáról elnevezett plébániatemploma. 1390-ben a Magdolna templom plébánosa már azt állította, hogy plébániája saját határokkal rendelkezik, és őhozzá tartozik a Várhegy északi fele kb. a domonkos kolostor kapujától nyugatra vezető vonaltól számítva, valamint a déli Zsidó és Szent János utca, illetve Lógod és Tótfalu. Az akkori ítélet azonban a két déli utcát és Logodot a Boldogasszony-templomnak ítélte oda. Mindez valószínűvé teszi, 26