Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - A háborús évek és az ostrom

vetélt mérhetetlenül nagy emberáldozatot, hanem a civil lakosságból is sokan pusztultak el az értelmetlen, egyedül a náci hadicélokat szolgáló küzdelemben. Miután Budapest lakosságát, a nyilas szándékok ellenére, az ostrom előtt nem evakuálták, a harcokat 800 ezer ember a házak pincéiben vészelte át. A gyorsan kimerülő élelmiszertartalékok miatt és természetesen amiatt is, mert a nagyvárosi harci cselekmények (bombázások, ágyúzások, az épületeken belüli kézitusák) nem kímélték a lakosságot sem: legalább 38 ezerre tehető az ostrom közvetlen polgári áldozatainak a száma. A már korábban megindult bombázások és kivált a nehéztüzérségi ostrom eredményeképpen a város ugyanakkor példátlan fizikai károkat is szenvedett. A közel 40 ezer budapesti épületnek csak a negyede maradt teljesen ép állapotban, ugyanakkor teljesen megsemmisült a lakóházak 4,6%-a bennük közel 14 ezer lakással és súlyosan megsérült az épületállomány további egynegyed része. A város egyes részeit ugyanakkor nem egyforma mértékben sújtották az ostrom eseményei. Legnagyobb veszteséget Buda, azon belül is a Várnegyed és a II. kerületet szenvedte el: az I. kerület lakossága 23 ezerről 13 ezer főre apadt, a II. kerületben is egyharmaddal csökkent a lakosság száma. Az ostrom előtti hónapok szövetséges légitámadásai pedig az utcai harcoktól valamennyire megkímélt városnegyedekben végeztek romboló munkát: így semmisült meg részben vagy egészében a XIII. és a IX. kerület épületállományának a kétötöde. Végül: az élet újrakezdését és további folytatását módfelett megnehezítette a közmüvek és az infrastruktúra szinte teljes megbénulása: nemcsak a két városrész közötti közlekedést tette lehetetlenné a hidak hiánya, hanem az utcai harcok folyományaként az utcai gyalogos forgalom is nehézzé vált ezután. A hónapok óta szünetelő szemétszállítás egész szeméthegyeket eredményezett a közterületeken, ezt még csak súlyosbították az összedőlt épületek romjai, és a sok helyen felszaggatott útburkolat. Nem működött a városban a tömegközlekedés, nem volt gáz- és villanyvilágítás és akadozott a vízszolgáltatás is. Az ostrom végeztével újabb szörnyű megpróbáltatások vártak Budapest népére: a győztes, ugyanakkor szintén súlyos vérveszteséget szenvedő szovjet csapatok (legalább 70 ezer katonát vesztettek egyedül Budapest ostroma során) úgy vették birtokukba a várost, hogy egy ideig legalábbis semmi sem akadályozta a katonák féktelen önkényeskedését. Parancsnokaik néhány napos szabad rablást engedélyeztek számukra, akik emellett tömegesen követték el a nemi erőszakot is. Végül talán ennél is súlyosabb következményei voltak a szovjet hadsereg hadifogoly-szerzési gyakorlatának. Nemcsak a harcoló alakulatok katonáit, hanem a civil lakosság tetszőlegesen kiválasztott népes 244