Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - Budapest mint kulturális központ

ban foglalkoztatott munkásság egy korántsem elhanyagolható hányada a város határán kívül, az elővárosokban telepedett le és onnan ingázott fővárosi munkahelyére. Az elővárosokban a társadalom jellege és összetétele merőben más képet mutatott, mint Budapesten. Itt, ezeken a tisztán ipari településeken nyoma sem volt az (országos) elitnek, sőt még a középpolgárságnak sem. Az óriásira duzzadt ipari települések népessége jószerivel csak gyári munkásokból és magántisztviselőkből állt. Jóllehet Budapesten is feltűnően magas a fizikai dolgozók népességbeli aránya, amely a Horthy-korban végig 60% körül alakult, az elővárosokban azonban ezt is túlszárnyaló értéket mutatott, 71-76% között mozgott (kétharmadukat egyébként az ipar foglalkoztatta). Fővárosi társaikhoz képest az agglomerációban élők az első generációs ipari munkásság jellegzetes képviselői voltak, és már emiatt is erősen vidékies jellegű társadalmat alkottak. Budapest mint kulturális központ A főváros a Horthy-korban tovább növelte az ország kulturális központjaként játszott kiemelkedő szerepét. Óriási súlya volt a felsőoktatásban egy olyan időszakban, amikor az egyetemi képzés kezdett tömegessé válni: országosan 15-20 ezer fő között ingadozott az egyetemisták két háború közötti létszáma, akik döntő hányada a fővárosban tanult. Az egyetemi képzés továbbra is egyoldalúan bölcsész és kivált jogász irányú maradt, ugyanakkor a mérnök és a közgazdász képzés ekkoriban kizárólag csak Budapesten létezett. A felsőfokú oktatás hirtelen számbeli kibővülése a harmincas évek elején a fiatal diplomások drámai méretű munkanélküliségéhez vezetett. A mennyiségi növekedés a legszembeszökőbb az egyetemek világában és alig találni nyomát ekkoriban bármiféle új szervezeti fejleménynek, mint amilyen a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem létesítése 1934-ben, ami a közgazdaságtudományi karral és az állatorvosi főiskolával kiegészített műszaki egyetem átalakulását eredményezte. A közgyűjtemények tekintetében megemlíthetjük, hogy gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1922-ben felállította az Országos Magyar Gyűjtemény egy etemet, melynek feladatául szabták az országos jelentőségű múzeumi gyűjtemények őrzését, gondozását és fejlesztését. Ezekben az évtizedekben azonban sem új nagyobb könyvtár, sem új jelentős múzeum nem létesült Budapesten. 235