Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - Városépítés, infrastruktúra és a városgazdálkodás

Az al- és ágybérlők száma és aránya Év Számuk Arányuk a népességben 1920 97.879 10,5% 1925 84.282 8,8% 1930 101.145 10,1% 1935 119.210 11,2% 1941 169.947 14,2% Végeredményben a lakások közel egynegyedében éltek együtt a főbérlők idegenekkel. A lakbérek 1926-ot követő fokozatos felszabadítása tovább élezte a lakáspiac feszültségeit. A helyzetet csak tetézte a hamarosan beköszöntő gazdasági válság, amely éppen azokat a családokat sújtotta tartós vagy átmeneti munkanélküliséggel és tette pauperré, akik korábban is a legalacsonyabb béreket fizették és akik bérfizetőként mindig is a legbizonytalanabb réteget alkották. így az 1930-as évek elején a bérhátralékok, valamint a bérhátralékosok már olyan mértékben felhalmozódtak, hogy tömeges kilakoltatásokra került sor. Ennek ellenére lakósztrájkok és a század elejihez hasonló tiltakozó akciók sem ekkor, sem később nem robbantak ki Budapesten. Városépítés, infrastruktúra és a városgazdálkodás A város térbeli terjeszkedése a korábban külvárosnak számító Nagykörúton túli munkás- és ipari negyedek be- illetve újraépítésével folytatódott. Ennek keretében került sor mindenekelőtt Újlipótváros középpolgári bérpalotákkal való beépítésére, valamint Budán a Boráros téri híd elkészültével (1937) a Lágymányos Dunától távolabbi részeinek a nagyvárosias kialakítására (Horthy- vagyis a mai Bartók Béla út); végül a Margit körút is ebben az időben nyerte el ma ismert formáját, s végpontja, a Tisza Kálmán (ma Moszkva) tér forgalmi csomópontként történő kialakítása pedig az 1940-es években vette kezdetét. Az 1930-as évek elején ugyanakkor befejeződött a falusias Tabán lebontása, a terület beépítése azonban - a ter224