Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - A kultúra metropolisa

zékeljük igazán, ha bemutatjuk, hogy miként is lett Budapestből az ország kulturális fővárosa. A kultúra metropolisa A fővárosi funkcióból fakadt, hogy Budapest az egyesítést követően számtalan új kulturális intézménnyel gazdagodott. Elsőként a felsőoktatás indult látványos fejlődésnek: ennek eredményképpen a hallgatók száma a millennium időpontjáig közel a duplájára nőtt (4100). A tudomány- és a műszaki egyetem mellett kibővült (vagy éppen megindult) az orvosi és az állatorvosi egyetemi szintű képzés, a felsőfokú tisztképzés (Ludovika), illetve a gazdasági képzés (Kereskedelmi Akadémia). A tudományos élet szervezésének és működtetésének céljából az egyetemek mellett külön kutatóintézetek is létesültek, így 1869-ben a Földtani Intézet, 1870-ben a Meteorológiai Intézet, 1880-ban az Országos Filoxéra Kísérleti Állomás, vagy 1892-ben az Országos Chemiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás. Különösen fontos, hogy az ország közgyűjteményi hálózatának is éppen ezekben az évtizedekben vetették meg az intézményi alapjait. Az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum, az országgyűlés anyagi támogatásával, korszakunkban indult jelentős fejlődésnek; 1874-ben újjászervezték az Országos Levéltárat, 1877-ben sor került az Országos Tanszer Múzeum, 1887-ben pedig a Fővárosi Múzeum felállítására, és a Fővárosi Levéltár is szintén ebben az évben alakult át irattárból történeti archívummá; végül 1892-ben merült fel elsőként a Fővárosi Könyvtár létesítésének gondolata. Könyvtári tekintetben egyébként a főváros ekkor már az ország vitathatatlan központja: a millennium évében a Széchényi Könyvtár állománya elérte a félmillió kötetet, s rajta kívül további 110 működő könyvtárt tartottak nyilván a városban. A tudományos élet szakmai egyesületei is szinte kivétel nélkül Budapesten, és gyakran éppen a század utolsó negyedszázadában alakultak, így a Budapesti Philológiai Társaság (1874), a Magyar Jogászegylet (1879), a Magyarországi Néprajzi Társaság (1885), vagy a Mathematikai és Physikai Társulat (1892). A fővárosnak az ország kulturális központjaként egyértelműen meghatározó szerepe volt a sajtó- és könyvkiadás, valamint a színházi élet terén is. Az egyre-másra részvénytársasági formát öltő nagy kiadóvállalatok mind az érintett évti178