Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - Várospolitika és politikai élet a fővárosban

vezető öt fővonal, a promontori, a budaörsi, a Laszlovszky (budakeszi), a bécsi és a szentendrei út. Az említett útvonalak és az éppen érvényes vámvonal kereszteződésében vámépületek álltak azzal a céllal, hogy a bejövő áruk után be lehessen hajtani a vámot. A század legvégén újra meg kellett húzni a korábban megállapított vámvonalat. A főváros vagyona döntően telkekből és épületekből állott: 1872-ben 53, 1895-ben 50 millió négyzetméter beépítetlen terület volt a város kezén, és az 1890-es években 1 millió négyzetmétert tett ki a beépített telkek nagysága. S bár a város tulajdonában lévő beépítetlen földterület (ami az egyesítés idején a város összterületének még több mint a negyedét képezte) idővel folyamatosan apadt, mert az állam és főként magánszemélyek kezébe ment át, ezek az eladások is hoztak a városnak némi jövedelmet. A kezdetben 107, az 1890-es évek derekán már 272 millió korona eszmei értéket képviselő tekintélyes ingatlanvagyon mellett a bevételek 8 5%-át az adók biztosították. Végül a tartósan deficites gazdálkodás fontos kiegészítő forrását jelentette a rendszeres hitelfelvétel. A város már az egyesítéskor 18 millió korona értékű adósságot halmozott fel, és a korszak végén szintúgy jelentős, 50 millió korona értékű hitel felvételére kényszerült. A millennium megünneplése a várospolitika alakulása szempontjából is fontos határkőnek bizonyult: 1897-re úgyszólván teljesen kicserélődött a főváros legfelső vezetése, miután a főpolgármester, a polgármester és az alpolgármester szinte egyszerre adta át a helyét egy új várospolitikus gárdának. Ám a honalapítás ezredik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek még a régi vezetés égisze alatt zajlottak le. Az évforduló méltó „megörökítésére alkotandó művekről" szóló 1896. évi VIII. törvénycikk többek közt kimondta, hogy az állam pénzén „Budapesten a városligetnek az Andrássy-ut és a tó közötti részében a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet állit", s erre a célra 802 640 forintot irányoz elő. Továbbá kimondta, hogy „Budapesten a várban a Nagy-Boldogasszonyról elnevezett koronázási templom melletti Halászbástyán Szent István király lovas szobrát állítja fel, [...illetve] országos szépművészeti muzeumot létesít s annak gyűjteményei befogadására Budapesten alkalmas helyen megfelelő épületet emel" és ez utóbbi célok megvalósítására 300 ezer, illetve 3 millió 200 ezer forintot fordítanak az államkasszából. A törvénybe is foglalt millenniumi beruházások csupán töredékét képeztékmindama nagyszabású városfejlesztő törekvéseknek, amelyek az 1890-es évek derekán megvalósultak. Korábban esett már szó a vásárcsarnokokról, a földalatti vasút megépítéséről, és egyes infrastrukturális be176