Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Nagybudapest területe az Ős-, Ó- és Népvándorláskorban

A tábor- vagy katonaváros is városias: amfiteátruma, ahol gladiátori viadalokat, állatküzdelmeket tartottak, a mai Nagyszombat utcában látható, 131 méter hosszú és 107 méter széles, kb. 10-12000 fő befogadására alkalmas. A település vízvezetékkel volt ellátva. A valódi Aquincum város azonban északabbra épült fel, ott, ahol a mai Aquincumi Múzeum áll. Ez az ún. polgárváros 124-ben kapta un. municipium rangját, majd 194-ben colonia lett. Ilyen módon római fogalmak szerint városi kiváltságokkal rendelkezett. Területe kb. 50 hektár volt, lakossága 12-15000 lehetett. Az egész aquincumi agglomeráció népessége együttvéve ennek több mint kétszeresére becsülhető. A polgárvárost falak övezték, központjában utcák metszéspontjában, állott a fórum. A városon keresztül vezetett a vízvezeték, amely északról, a mai Római fürdő tájékáról vitte délre a vizet, majd elhagyva a várost haladt a tábor és a polgárváros irányában. Aquincum szabályos római város volt, közfürdőkkel, templomokkal, középületekkel. A házakat padló- és falfütéssel melegítették. Állott a városban árucsarnok is, kimutatható iparosok működése, egyszóval, igazi városnak, fővárosunk területén az első városnak tarthatjuk. Volt a táborvárosénál kisebb amfiteátruma is. A római birodalom civilizációja tehát eljutott ide, az „impérium Romanum" végvidékére is, megindult a távolról ideköltöző katonaság, tisztviselők, polgárok és az őslakosság összeolvadása, romanizációja is, noha a limesen túlról gyakran érték barbár támadások Pannóniát. Végül is ezek vezettek a római uralom és a városi élet megszűnéséhez is. A IV. században került újabb változtatásokra sor. A légiós tábor, amelynek keleti fele a mai Flórián-tér és a Szentendrei úttól vagy 100 méterre keletre állt, viszonylag távol volt a Dunától. Most új, jól megerősített tábort emeltek a régitől keletre, amelynek nyugati fala a régi keleti falával függött össze. A fallal övezett területet azonban északra és délre is kibővítették, északon a mai Sorompó utcától valamivel délebbre, délen a mai óbudai plébániatemplom déli fala előtt húzódott az új táborfal a Duna felé. Ez által sikerült a Duna vonalát, a kikötőt és az átkelőhelyet megvédeni. A Duna túlsó oldalán lévő erődítményeket is megerősítették. Bár a IV században Aquincum még mindig fontos szerepet töltött be, a városi élet lehanyatlott, a település inkább végvár szerepet játszott már csak. Ebben az időben kezdődhetett a romanizált lakosság fokozatos elmenekülése a Birodalom belseje felé. Az V században már nem létezik Aquincum, ekkor a főváros területe a Hun birodalom része lett. A római házak, falak, erősségek azonban, ha romosán is, 16