Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - A nagyvárosi társadalom polarizálódása

gyományos és nem is igazán nagyvárosias kereskedelmi formák visszaszorulásához, vagy hanyatlásához vezetett. A füszerüzletek helyébe lépő csemegeboltok, vagy a nagy vásárcsarnoki árusítás megjelenése mind-mind ennek az ekkoriban zajló struktúraváltásnak volt egy-egy fontos eleme. Az igényesebb vásárlókat is magához vonzó kiskereskedőnek, ha nem éppen a munkáskülvárosban nyitott üzletet, elkerülhetetlenül kisvállalkozóvá kellett válnia, nehogy hamar tönkremenjen. A hagyományokkal szakító kisipar és kiskereskedelem tehát szintén a modern gazdasági fejlődés impulzusaitól áthatott budapesti közegben talált rá a számára egyedül üdvözítő útra. A nagyvárosi társadalom polarizálódása Budapest társadalma azzal együtt és kivált annak eredményeként vált egyre polarizáltabbá, hogy a kereskedő-hivatalnok-mezővárosi paraszti jellegű településhalmaz egységes Budapestként gyárvárossá kezdett átalakulni. 1880-ban az aktív népesség 71%-a, 1890-ben a kétharmada különféle proletárokból állt, ugyanakkor a magyarországi társadalom vagyoni elitje és az elit többi csoportja szintén jórészt ebben a városban lakott. A polarizáltság mellett a gazdaság tőkés szektorainak a dominanciája határozta meg a társadalom arculatát. 1880-ban a kereső népesség valamivel több mint a kétötöde, egy évtized múlva a felét is némileg meghaladó hányada élt ipari, kereskedelmi és a közlekedésben folytatott foglalkozásból, vagy az e tevékenységek által biztosított jövedelemből. A házicselédek szembetűnően magas aránya úgyszintén abból fakadt, hogy a fővárosban jelentősen felduzzadt a cselédtartó polgári középosztály számaránya. A népesség a fő gazdasági ágak és foglalkozások szerint (százalékban) 1880 1890 Ipar 31,0 36,7 Kereskedelem, közlekedés 10,9 15,4 Közszolgálat 8,0 6,3 163