Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Bácskai Vera: Budapest története 1686-1873 - Bibliográfia

Az utóbbi évtizedekben a főváros történetének feldolgozásában túlsúlyba kerültek a dualizmus korára, illetve a huszadik századra vonatkozó kutatások. Ez megmutatkozik mind az említett kiadványokban megjelent tanulmányok összetételében, mind a korszakra vonatkozó kötetek viszonylag csekély számában. Az 1848-as forradalom fővárosi történetének igen részletes leírását és alapos elemzését adja Spira György: A pestiek Petőfi és Haynau között (Enciklopédia Kiadó, Bp. 1998.) c. munkája, amely alighanem sokáig felülmúlhatatlan alapkönyvként szolgál. A főváros történetében fontos szerepet játszó természeti katasztrófa, az 1838. évi árvíz 150. évfordulójára külön tanulmánykötet jelent meg, amely nemcsak az árvíz történetével, de annak társadalmi és építészeti következményeivel is foglalkozik. (Faragó Tamás [szerk.] Pest-budai árvíz 1838. Bp., 1988.) A kötet az árvízről szóló munkák válogatott bibliográfiáját is tartalmazza. A legtöbb új munka a társadalom történetével, illetve a városkép bemutatásával foglalkozik. A társadalomtörténet területén módszertanilag és kérdésfeltevését tekintve újszerű munkák jelentek meg. így két kötet is foglalkozik a pesti lakosság család-és háztartásszerkezetével. Melegh Attila: A 19. század eleji városi háztartások Buda-Ujlakon. Szociológiai Műhelytanulmányok 5. MKKE. 1987. c. munkájában elsősorban a falusias beépítésű, szerényebb státusú újlakiak háztartásszerkezetét elemzi. A budai polgári városrész, a Felső-Víziváros család és háztartásszerkezetét bemutató munka (Bácskai Vera (szerk.): Család, háztartás, társadalom Budán a 19. század elején. Történeti Statisztikai füzetek 11. Bp. 1992.) az 1809. évi, a lakosság névszerinti felsorolását tartalmazó összeírás elemzésével nemcsak a vízivárosiak különböző foglalkozás- és társadalmi csoportjainak, illetve korcsoportjainak eltérő háztartás- és családszerkezetét mutatja be, de kitér a városrész lakásviszonyainak és társadalmi szegregációjának vizsgálatára is. A prozopográfia, azaz az azonos körbe/foglalkozáscsoportba tartozók kollektív életpályájának vizsgálati módszerével készült a pesti nagykereskedők összetételének elemzése. (Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten. Magvető Kiadó, Bp. 1989.) A kötet a nagykereskedők etnikai, vallási összetételének, eltérő üzletviteli stratégiájának elemzésén túl számos kereskedőcsalád pályáját, életvitelét, lakásviszonyait is bemutatja. Fábri Anna: Az irodalom magánélete (Magvető Kiadó Bp. 1987.) élvezetesen mutatja be a pesti társasélet egy fontos szeletét: az irodalmi szalonok és társaskörök működését Pesten 1779 és 1848 között. 125