Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Bácskai Vera: Budapest története 1686-1873 - A modern nagyvárossá emelkedés kezdetei (1849-1873) - A modern nagyváros kiépítésének első lépései

tüntetés halálos áldozatának temetése, majd néhány nap múlva Széchenyi rekviemje, 1861-ben Teleki László temetése több tízezres tömegeket mozgósított a fővárosban. Az abszolutizmus elleni harcot a régi német polgárság is támogatta, mert az ország politikai függősége az ő érdekeiket is sértette. A pest-budai tömegmozgalmak tovább erősítették Pest országos politikai jelentőségét az ellenzéki közvélemény szemében, és mindez hozzájárult ahhoz, hogy a kiegyezés után a magyar uralkodó osztály a valódi fővárosi rangot visszanyert várost—a polgársággal szemben érzett fenntartásai ellenére — nemcsak az ország első városának tekintse, hanem anyagi áldozatoktól se riadjon vissza a rangjának megfelelő modern és díszes nagyvárossá fejlesztésében. A modern nagyváros kiépítésének első lépései A gazdasági átalakulás és a társadalmi átrétegződés folyamatának kezdeti lépései, a modern városi társadalom kialakulásának már e foka is megkövetelte a megfelelő keretek, a modern nagyváros kialakításának megkezdését. Az abszolutizmus éveiben ugyan jelentősebb városrendezési, szépítési, fejlesztési koncepciók nem születtek, sőt a korábbiak megvalósítása is elakadt, bizonyos fejlesztések elodázhatatlannak bizonyultak. A szaporodó lakosságnak és a fejlődő gyáriparnak egyaránt megfelelő közmüvekre volt szüksége. A legsürgetőbbnek a város modern világításának, vízellátásának, csatornázásának és útburkolásának megoldása tűnt. A század közepéig mindkét város utcáin a sötétséget gyér fényű olajlámpások oszlatták. Nem volt megfelelő világítás a lakásokban, műhelyekben, üzletekben sem, különösképpen az egyre szaporodó többemeletes házak alsó szintjein élők és dolgozók szenvedtek a megfelelő világítás hiányától. 1855-ben Pest város szerződést kötött a gázvilágítás bevezetésére és 1856-ban megindult a termelés az első pesti gázgyárban. 1856 karácsonyán Pesten 838 gázláng gyulladt ki a belterületi utcákon, 9148 pedig magánlakásokban, irodákban, üzletekben. 1873-ban pedig már negyvenezer gázláng égett. 1863-ban Budán is kiépült a gázvilágítás hálózata. A gázt először a Lánchídra szerelt vezeték vitte át Budára, 1866-ra azonban elkészült a Budai Gázgyár is. Az 1860-as évektől mind sürgetőbb követelményként merült fel - nem utolsósorban a megújuló kolerajárványok elkerülésére - csatornahálózat és vízvezeték 119