Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Jegyzetek

menegger a svájci Sie und Er című folyóirat, 1962. 52. és 1963. 15. számaiban közölt riportjaiban ismerteti. Lévai Jenő: A fekete SS fehér báránya i. m-ben számol be Becher budapesti tevékenységéről. Kasztner és az 1995-ben Brémában elhunyt Becher közös mentőakcióiról magyarul és héberül írt újabb műveket Böhm Ágnes ismertette a Heti Világgazdaság, 1996. február 10-i számában: Kasztner Listája címmel. 116. A nagyhatalmaknak az európai zsidóság kiirtására vonatkozó náci tervek negligálásáról, majd a tudomásukra jutott tömeggyilkosságok és a magyarországi zsidóság 1944-es tragédiája csaknem tétlen tudomásul vételével kapcsolatos magatartásáról az újabban előkerült dokumentumok alapján, Gideon Hausner: ítélet Jeruzsálemben. Az Eichmann per története, 1984-ben megjelent kötete 12. fejezetében, A nagyhatalmak és a kisemberek (326-358. p.) számol be. Hausner ismerteti Brand akcióját s Roosevelt, az amerikai külügyminisztérium, Churchill és az angol kormány elutasító álláspontját. 117. A ChorinWeiss család 47 tagjának vagyonuk jórészének átengedése fejében az SS által Portugáliába történt kiszállítását ismerteti: Karsai Elek-Szinai Miklós, a Weiss Manfréd vagyon német kézbe kerülésének története. Századok, 1961. 694-716. p., továbbá Braham, A magyar Holocaust i. m. 408-417. p. 118. Bissi. m. 119. A Bécs melletti Strasshof-i táborba deportált 15 ezer, a Holocaust Enciklopédia szerint 21 ezer magyarországi zsidó történetére: Szita Szabolcs, Utak a pokolból. Magyar deportáltak Ausztriában 1944-1945. Bp., 1991. 181. p. 120. Bissi. m. 121. Kasztner-jelentés i. m. 122. Uo. Megemlítendő, hogy Martin Gilbert: Endlösung. Die Vertreibung und Vernichtung der Juden c. angol, majd német nyelvű, grafikus ábrázolásokkal a deportálásokat szemléltető művének (Hamburg, 1995.) egyik változatában sem szerepel a ChorinWeiss család, sem a Kasztner-csoportok, sem a strasshofi táborba történt deportálás bemutatása. 123. A cionista mentőakciók történetét ismerteti és értékeli Schiller: Wallenberg i. m-ben is. 124. Az Eichmann-féle „illegális" deportálások által kiváltott diplomáciai bonyodalmakra: Arieh Ben-Tov i. m. és Hausner, ítélet i. m. Az első, a deportálások Horthy által történt leállítását hallgatólagosan tudomásul vevő Himmler-féle állásfoglalás keltét Braham, feltehetőleg a Biss visszaemlékezés alapján, július 28-ában adja meg. (Braham i. m. 2. k. 511. p.) Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén c. interjú-sorozatában (Bp., 1982.) közli e témakörben Wilhelm Höttl, bécsi, majd budapesti volt SS hír167