Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Dokumentumok

területére bemenni. Vádlott szolgálataiért soha a legkisebb ellenértéket sem fogadta el. Domonkos Miksa 55 éves, vágvecsei születésű, budapesti lakos, izr. vallású, hitközségi ügyvezető elnök: Hivatalos érintkezés folyamán ismerkedtem meg a vádlottal, akinek úri viselkedése az első pillanatban szembeötlő volt, főleg akkor, amikor még tűrhető hangot is alig használtak velünk szemben. Szokatlan úri mi­volta feljogosított, hogy különböző kérésekkel forduljak hozzá, amiket ő mindig készségesen teljesített. Egy volt csak a kérése, hogy nevét ne használjuk fel, hogy továbbra is segítségünkre lehessen. Szobámban fegyverzett le egy állig felfegyver­zett katonát, aki gyilkolni jött. A legnagyobb elismerést érdemli meg azért, hogy a belügyminiszteri rendelettel szemben és minden más belső ellenhatással szemben a gettó védelmére 100 tagú őrszemélyzetet adott. Védő kérdésére: Vádlott szolgálatainak teljesítéséért soha semmit el nem foga­dott, sőt annyira ment, hogy a cigaretta megkinálást is mindig visszautasította. Dr. Bodonyi Pál 32 éves, tesseni születésű, budapesti lakos, nőtlen, rendőrszá­zados. 1944. december 19-én, mint ügyeletes rendőrtisztnek tudomásomra jutott, hogy öt nyilas egy nővel erőszakoskodott, majd kivitték a város szélére és tarkón lőtték. Másnap a tettesek elfogása végett a rendőri bűnügyi osztályhoz fordultam karhatalomért. Ekkor találkoztam ott a nyilas összekötő tisztét betöltő Szálai Pállal. Hozzáfordultam, ő rendkívül felháborodott az eset hallatára, azonnal telefonon in­tézkedett és az ő gyors segítségével, négy detektív kíséretében a Szt. István körút 2. sz. alatt a tetteseket el is fogtam. Ebből az ügyből kifolyólag háromszor beszél­tem vele és mondhatom, a legnagyobb készséggel állott rendelkezésemre. Amikor nála voltam, ott láttam Rózsahegyi Kálmánt, aki a vádlottnak valamiért igen hálál­kodott. * * * Rózsahegyi Kálmán: Az előbbi tárgyaláson tett vallomásomat, mint azt előttem most ismertették, teljes egészében fenntartom. Hozzáfűzöm, hogy vádlottat most látom harmadszor életemben. Neki köszönhetem az életemet, az ő közbenjárására kaptam vissza a házam. Szabó Károly 29 éves, nős, műszerész: A vádlottat régtől ismerem. Együtt vol­tunk a cserkészcsapatban. Vallásos, templomba járó, minden szépért és jóért lelke­sedő embernek ismerem. Tudom róla, hogy tagja volt a nyilaspártnak. Az ottani tevékenysége miatt le is tartoztatták, el is ítélték. Én a svéd követségnek a tiszt­viselője voltam. A vádlottal találkoztam, ő beszélt arról, hogy mennyire kiábrándult 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom