Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

A pesti nagy gettó biztonsági problémáiról

A gettó felszámolásával kapcsolatos nyilas terveket még nyomatékosabbá tették a lengyelországi gettók elpusztításáról érkező hírek. Köztudottá vált az is, hogy az SS a kiürített területeken még meglévő gettókat a kivonulása előtti néhány órában felszámolta, legyilkolva, vagy halálmenetbe hajszolva lakóikat. A magyarországi nyári deportálások előtt is gettókba gyűjtötték a vidék zsidó lakosságát, ahonnan rövid idő eltelte után az Auschwitz-Birkenau-i táborokba szállították el őket, ahol a munkaképteleneket azonnal a gázkamrákba hajtották. Ha a szegényebb zsidók tömegei nem is tudták, vagy nem hitték el milyen sorsra kárhoztatták őket a nácik és hazai csatlósaik, a Zsidó Tanács és a zsidó vezetők tudatában voltak a megmaradt budapesti zsidóságot kiirtással fenyegető veszélyeknek. Nem véletlen, hogy az SS és a cionista Waada között előbb Budapesten, majd a Joint és a WRB delegátusok bekapcsolásával Svájcban folytatott tárgyalások legfőbb tétje, az időnyerésen túl, az 1944 telének kezdetén a két pesti gettóba kényszerrel összeterelt nagyszámú zsidóság megmentése volt. Az SS a budapesti zsidók életének megkímélésével igyekezett hadifontosságú árucikket, majd e követelésének kilátástalansága következtében, minél több svájci frankot kizsarolni. Kasztnerék állhatatosan, a német tárgyalási szándék komolyságának bizonyítékaként, a budapesti zsidóság, a gettók megkímélését követelték meg. Kasztner szerint: „A budapesti ostromgyűrű fenyegetően közelgő bezárulásával egyidejűleg esedékessé vált az ott megmaradt zsidóság sorsával kapcsolatos döntés is. A gettóban és a védett házakban összeköltöztetett egy tömegben lévő magyar zsidók könnyű célpontját képezték bizonyos „kollektív rendszabályoknak": Az erőviszonyok ismeretében világos volt, hogy csakis a német parancs jelenthetett hatályos védelmet a gettók részére. Az SS-nek nem szerepelt a gyakorlatában zsidókat életben visszahagyni. Amennyiben azonban egy ilyen parancs magától Himmlertől érkezne, úgy azt a nyilasoknak is respektálniuk kellene. Becher kiharcolta e parancsot és Himmler erre a későbbiekben hivatkozott is."

14 A gettók megkímélésével kapcsolatos első himmleri közbeavatkozás 1944 december elején történt. Becher december 8-án táviratot küldött a Svájcban tartózkodó Kasztnernek a budapesti gettó megkíméléséről. A budapesti fejlemények azután alátámasztották e közlés hitelességét. A városban éppen ezekben a napokban terjedt el mindjobban az a hír, hogy a nyilas minisztertanács ülésén Kovarcz Emil totális mozgósítási miniszter követelte a kormány várható távozása előtt a gettó felszámolását. A hírek szerint a nyilas miniszterek többsége egyetértett Kovarcz javaslatával. Az akkori háborús viszonyok és a zsidóságot sújtó szörnyűséges és per96