Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)
Szálai Pál és Raoul Wallenberg közös mentőakciói (1944. december 27.-1945. január 12.)
mint a nyilas hatalom exponenseivel, Vájna belügyminiszterrel, Kemény külügyminiszterrel és dr. Gerával folytatott tárgyalásokon is, a magyar zsidóság helyzetével, a zsidóellenes rendszabályok könnyítésével voltak kapcsolatosak. Az Arizona-beli tárgyalásokon a védett házak biztonságának érdekében Wallenberg tekintélyes dollárösszeget ajánlott fel Eichmannak, amit az visszautasított. Budapesten az SS többnyire respektálta a svéd és más semleges követségek, továbbá a nemzetközi vöröskeresztes szervezetek által védetté nyilvánított épületeket és a védlevéllel rendelkező személyeket. 87 A második találkozón, amely december derekán történt, még a főváros körülzárását megelőzően — Eichmann és különítménye december 23-án távozott Budapestről — Wallenberg a nácizmus háborús és népellenes cselekedeteiért várható felelősségre vonásról beszélt. Hangoztatta az Eichmannra és tisztjeire személyes szereplésükért váró esedékes számonkérés lehetőségét is. Eichmann, aki a Wallenberg féle mentőakciókat már több alkalommal is kifogásolta, kijelentette, hogy a Berlinből kapott parancsok alapján végzi munkáját. Fenyegetésszerűen közölte, ha Wallenberg feladatai teljesítését akadályozza, akkor a diplomáciai mentességére való tekintet nélkül távolítja majd el útjából. „Még egy semleges diplomatának sincs védettsége balesetekkel szemben" —jelentette ki a rá jellemző pökhendiséggel. 8 Valóban, egy alkalommal Wallenberg személyautójába belerohant egy német katonai tehergépkocsi, sőt Eichmann tisztjei más alkalmakkor is, például a Józsefvárosi pályaudvarról történő deportálásoknál, életveszélyesen megfenyegették. A Wallenberg elleni fenyegetéseket követően a berlini svéd követség tiltakozó jegyzéket adott át a német külügyminisztériumban. Wallenberg kísérletei Eichmann jobb belátásra bírására akár pénzösszeg lefizetése, akár burkolt fenyegetések útján, nem bizonyultak eredményesnek. Wallenberg kapcsolatfelvétele Himmler budapesti gazdasági megbízottjával, Becherrel, eredményesebb volt. 89 A Wallenberg-Szálai találkozón létrejött megállapodást követően biztosíthatóvá vált egyes esetekben rendőri erők felhasználása a nyilas akciókkal szemben. Nem vitás azonban, hogy a nyilas kormány Budapestről történt távozását követően, a tétova rendőri támogatáson és egyes ellenálló csoportok kisebb jelentőségű fellépésein kívül nem akadt olyan hazai erőtényező, amely hatékonyan szembeszegülhetett volna a Nidosi-Rettmann-Csiky által irányított nyilas pártszolgálatosok felerősödött rablási-gyilkolási tevékenységével. Wallenberg, miután Szálai közreműködésével sikerült bizonyos rendőrségi-hatósági színezetű alátámasztást szereznie mentőakcióihoz, megpróbált közvetlenül a német katonai hatóságoktól is bizto64