Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

A budapesti rendőrség tevékenysége a nyilas hatalomátvételtől a főváros körüli ostromgyűrű bezáródásáig

kerékpárok, író- és varrógépek, páncélszekrények és kazetták maradéktalan igénybevételi és kiutalási ügyeiben, összeállították a szomszédos országokba illegálisan eltávozott szökevények listáit, a Zsidó Múzeumból kimenekített és elrejtett értékek felderítésére, a gettókba és internáló táborokba szállítandók jegyzékeinek összeállítása. A Hain csoport ténykedése — melyre a feltétlen nácibarátságon túl az egyéni haszonszerzés és korrupció nyomta rá a bélyegét — oly nagyfokú ellenszenvet váltott ki, hogy 1944 júliusában a deportálások leállítását követően a csoport önállóságát megszüntetve visszasorolták a főkapitányság szervezetébe. Hain csoportjának kikapcsolásával, a nyilas hatalomátvétel időpontjáig a budapesti rendőrség passzívan viselkedett a zsidókérdésben hozott rendelkezések betartásának ellenőrzésében és végrehajtásában." 1944. augusztusának végén a Horthy által kezdeményezett személyi változások nem bizonyultak szerencsésnek. Október 15-én, a megfelelő előkészítés nélkül, a tervezettnél két nappal előbb a rádióban beolvasott kormányzói fegyverszüneti bejelentéskor az aktív cselekvés helyett sem a karhatalmi főparancsnok, sem a rendőrfőkapitány parancsokra várva, nem mozdult, holott tekintélyes rendőri és légoltalmi alakulatok álltak rendelkezésükre. Budapesten két rendőri karhatalmi ezred, lovasosztály, lovas különítmény, kerékpáros zászlóalj, tanzászlóalj, rohamzászlóalj és páncélgépkocsi osztály alkotta a rendőri-fegyveres erőket. Rendőri vezetés alatt állt két légoltalmi század és egy műszaki zászlóalj. A rendőri erők kapcsolódva a korszerűen felfegyverzett várbeli testőrzászlóaljhoz, komolyabb ellenállást fejthettek volna ki a német-nyilas alakulatokkal szemben. 1944. október 16-án a rendőrség főparancsnoka, a Nyilaskeresztes Párt karhatalmi vezetőjének rendeletére hivatkozással, napiparancsban kötelezte a rendőrséget a Nyilaskeresztes Párt támogatására. Intézkedett a csillagos házak lezárásáról, az általános gyülekezési- és szesztilalomról, az utcai csoportosulások tilalmáról és a gépkocsiforgalom korlátozásáról. 2 A következő napon a főkapitány elrendelte, hogy a rendőrségnek a fegyelmezetten fellépő jobboldali alakulatokat bajtársként kell kezelnie. A fosztogatókkal szemben viszont erélyes eljárást követelt meg.

53 A problémát az okozta, hogy a jelentések szerint a nyilas fegyveresek maguk voltak a fosztogatók, akiket a kerületi nyilas vezetőségek nyíltan támogattak. Október 19-én a 600 zsidó áldozattal járó pogromok, vérengzések és nyilas atrocitások közepette a rendőrség kötelességévé tették a nyilasok által kísért zsidó csoportok mozgásának azonnali jelentését. 46