Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Szálai Pál életútja 1944-ig

keretében a Kúria a törvényszék ítéletét súlyosbította: Szálai büntetését 1 évi börtönre emelte fel, figyelembevéve vezető szervezői szerepét és azt is, hogy Szálait már korábban íogházbüntetésre ítélték s újabb cselekményeit — 1939 júniusától a kerületeket szervezte meg és a legsúlyosabb izgató beszédet tartotta —- a felfüggesztett ítélet hatálya alatt követte el. Szálait, Bagosyt és dr. Erdélyi Endre József ifjúság vezetőt a börtönbüntetésen túl 10 évre eltiltották politikai jogaik gyakorlásától is. Szálai előéletének ez a mozzanata egyrészt azért figyelemreméltó, mert egyéves börtönbüntetését a szegedi csillagbörtönben, az ott elzárva tartott Rákosi Mátyással, Demény Pállal és más kommunistákkal együtt töltötte le, másrészt amikor 1944. november 22-én a budapesti rendőr-főkapitányságra nyilas pártösszekötőnek nevezték ki, minden bizonnyal számításba vették korábbi pártfunkciójánakjellegét és eredményességét. Végül is Szálai egyike volt azon nyilasoknak, akik hosszabb időt töltöttek börtönben és internáló táborban. Szálai 77 éves korában, súlyos betegségeit követően írt s Budapest Főváros Levéltárában őrzött kézírásos és hangszalagra felvett visszaemlékezéseiben és néhány levélbeli kiegészítésében a nyilas pártban 1942-ig folytatott tevékenységéről fontosnak tartja kiemelni, hogy a cserkészetben megtanultakat igyekezett a nyilaspárt ifjúsági szervezetében meghonosítani. így pl. a hetente tartott vezetői értekezleteket egy általa konstruált imával kezdték, később az imádkozást a felsőbb vezetés megtiltotta. Majd a nagyobb fővárosi üzemekbe, pl. a Központi Szennyvíztisztító Állomásra és a Dréher Sörgyárba szervezett csoportos látogatásokat. 1942-ben — kiszabadulását követően néhány hónapon át a budapesti főkerület alkalmazta pénztárosként — Szálai kapcsolata a nyilaspárttal megszakadt. Visszaemlékezései szerint „Mindig hallottam valamit a közelgő hatalomátvételről, ami rendszerint rémhírnek minősült... Nyitott szemmel és füllel kezdtem figyelni, hogy mindjobban eltávolodnak a szocialista eszmétől. Hatalmas német (náci) imádat vett erőt a párt vezetőin (Dr. Máinási Ödön, Kassai Ferenc) és sok-sok követőin. Én ezek után rájöttem, hogy nem itt a helyem. Próbáltam munkával mindent felejteni, de nem ment, undorrá változott az érzelem irántuk."

18 Kétségtelen, hogy Szálai is, mint sokan más „idealista" nyilasok, csalódott a pártban, amihez hozzájárult a magyar nemzeti érzelmekkel ellentétes németimádat eluralkodása, a párt széjjelszakadása (a Hubay és Baky féle frakciók önállósodása), a német villámháborús remények szertefoszlása. A csendőrségi helyzetjelentésekben arról számoltak be az 1942/43 években, hogy a munkások és a bányászok tömegével léptek ki a jobboldali és nyilas szervezetekből, a fasiszta jelvényeket és 23