Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Dokumentumok

4.) hogy Hazai Lajos bútorzatát nálam találták meg; 5.) hogy 1945. január 8-án a svéd követségi épületben menedéket találó 160 főnyi üldözött mentése alkalmával nem intézkedtem az iránt, hogy ezek ne csak életüket, hanem értékeiket is visszakaphassák; 6.) hogy 1945. január 12-én csak kevés számú (100 főnyi) rendőrlegénységnek a gettóba való vezénylése iránt intézkedtem; 7.) hogy csak 1945. január 15-én figyelmeztettem Schmidthuber német tábornokot a gettó kiirtásával járó súlyos következményekre; 8.) hogy általában csak a jobbmódu zsidókon igyekeztem segiteni. II. A fenti vádak tekintetében már az igazoló bizottsági eljárás során is és ezúttal is rámutatok a következőkre: ad 1-2. Tény az, hogy 1937-től 1942-ig — bár megszakításokkal — a nyilaskeresztes pártnak (tagja), sőt budapesti ifjúsági vezetője voltam és 1944. október 15-e után is állást vállaltam. Ezen ténykedésemet a Budapesti Népbiróság Nb.XVII. 255/1945-8 szám alatt hozott, ide eredetben mellékelt, a Magyar Nép nevében hozott ítéletével felmentett, az abban foglalt indokolás alapján. Ez az Ítélet jogerőssé vált, annyira, hogy még a Népügyészség sem jelentett be az ellen jogorvoslatot. Ebben a jogerős ítéletben a Népbiróság a Magyar Nép nevében jogerősen megállapította, hogy,, A vádlott azáltal, hogy a nyilas hatalom uralomraj utasa után titkai", majd rendőri összekötő tiszti állást vállalt, a nyilas mozgalomnak a hatalom megtartásában segítséget nem nyújtott, mert a (megállapított) tényállásból kitűnik az, hogy minden cselekményével a nyilas hatalmat szabotálta és az ellen dolgozott". Ettől eltekintve méltánytalan és igazságtalan lenne, ha azért, amiért én már egy izben súlyos börtönbüntetést szenvedtem, ugyanazért a cselekményért még egyszer bűnhődnék. A Népbíróság által is általában elfogadott jogi álláspont az, hogy ugyanazon bűncselekményért csak egy büntetés szabható ki, már pedig a nyilasok uralomra jutása előtti időkben kifejtett tevékenységemért már egy izben jogerősen elitéltek, ezen büntetésemet ki is töltöttem, igy tehát ezért másodízben büntetéssel és pedig igen súlyos, mert kenyérkereseti foglalkozásomtól való eltiltás formájában történt büntetésem második büntetés ugyanazonos cselekményért. Az Igazoló Bizottság előtt is igazolni kívántam mindazokat a körülményeket, amelyek igazolják, hogy a Népbiróság által a csatolt Ítéletben megállapított tényál224