Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Dokumentumok

nyomuló Vöröshadseregnek érdeme. Csakis a felszabadító hadsereg közelsége és nem Szálai Pál vagy bárki más tudta akkor megállítani a teljesen fékeveszett, minden emberi érzésekből kivetkőzött gyilkolási és rablási ösztönök minél hatalmasabb kielégítésére szomjazó gyilkos hordát: közte azokat az ifjú 14-18 éves fosztogató gyilkosokat, akiket éveken át, az 1937-42. években a Szálai Pál gonoszsága nevelt, készített elő és juttatott az útszéli nyilas banditaságnak erre az ember- és országpusztitó gyalázatos útjára. Érthető tehát, hogy a bizottság úgy találta, hogy Szálai Pál felelőssége oly nagymérvű, hogy ennek megtorlásaként a csupán feddésre ítélés aránytalan és nevetségesen csekély volna. Az ő 1937-1942 évekbeli gonosz és ifjuságrontó tevékenységéért önmagában is a kellő megtorlás csakis az iparjogosultság örökre megvonása lenne, ámde az a körülmény, hogy 1944. nov.december hónapokban és 1945. januárban a felszabadulást közvetlenül megelőző napokban Szálai Pál — ha nem is mindenkinek (pl. a kifosztott Magyar Jenő esetében), de mégis egyes üldözött személyeknek és csoportoknak felebaráti szeretet látszatával a javára szolgált: enyhítőként esik figyelembe. Éppenezért a bizottság az összes súlyosbító és enyhítő körülmények kellő és gondos figyelembevétele és alapos mérlegelése után Szálai Pált nem örökre, hanem vétkességével arányban állóan csupán 5 esztendőre tiltotta el Magyarország területén iparjogositvány gyakorlásától. Az igazolóbizottság e határozatáról tudomásulvétel és foganatosítás végett, valamint megfelelő eljárás megindítása céljából értesiti: 1.) a magyar kereskedelmi és szövetkezetügyi minisztériumot, 2.) Budapest főváros polgármesterét, 3.) a VII. ker. elöljáróságát, mint I. fokú iparhatóságot, 4.) az igazolás alá vont lakása szerint illetékes II. ker. elöljáróságot, 5.) a belkereskedelmi igazgatóságot, 6.) a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületét (IV., Magyar utca 50.) 7.) a Kiskereskedők Országos Szabadszervezetének (KISOSZ) könyvkereskedői szakosztályát (V., Dorottya utca 1.), valamint 8.) a már lefolyt és felmentéssel vagy megszüntetéssel végződött eljárás dacára mégis fennforogni látszó népellenes bűntett kivizsgálása céljából a Budapesti Főkapitányság Államvédelmi Osztályát és ugyanezért 9.) a budapesti Népügyészséget, úgyszintén 222