Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Dokumentumok

II. 1944. november-december hónapjaiban a már jó pontok szerzésére is törekvő Szálai Pál jóindulatulag állt rendelkezésre az ellenállási mozgalomban részvétele miatt elfogott dr. Kemény Gábor rendőrvezérőnagy nejének, kinek Szálai Pál a saját lakását is felajánlotta menedékhelyül, azonban Keményné ezt nem vette igénybe, Rózsahegyi Kálmánra, az országos nevű színművészre a villájából való kilakoltatása napján 1944. december 21-ikén Kocsis Árpád detektivfel ügyelő hivta fel a vele baráti viszonyban lévő Szálai Pálnak figyelmét, mire Szálai segítségére volt Rózsahegyinek a villájába való visszahelyezésben. Bezzeg korántsem mutatott ő ilyen jóindulatot a Múzeum körút kis zsibárusköny vkereskedőivel, így többi között Magyar Jenő Múzeum körút 17. alatti könyvantikváriussal szemben. A bizottság által ismert más igazolási esetekből s a boltja kifosztása miatt öngyilkossá lett Magyar Jenő özvegyének Bárczi József, volt könyvkereskedő ellen a Budapesti Központi Járásbíróságon folyt és bírói egyezséggel végződött 4420/1946. sz. pernek a bizottság által betekintett irataiból kitűnik, hogy Szálai Pál még 1944. december 24-én is, tehát már az ostrom megindulása után és pedig oly időben, amikor már mindenki látta, hogy a más életében és vagyonában turkáló banditizmus megbukott, még ekkor is hozzá mert nyúlni az aránylag szegény Magyar Jenő könyvzsibárus vagyonkájához. Tette ezt a nyilasidőben hatóságok által a Magyar-féle üzlet kiárusításával megbízott Szálai Pál akként, hogy a hatóságtól általa átvett üzletkulcsot az üzlet felnyitása és kifosztása céljából 1944. december 24-én vagyis alig három héttel a főváros pesti oldalának felszabadulása előtt átadta fivérének, Szálai László közismert nyilas könyvkereskedőnek, aki azután Glitzke Sándor (most Csákiligeti lakos) és Bárczi József (most Budapest, Nagydiófa utca 6. sz. alatti lakos) akkori könyvkereskedőkkel együtt még aznap behatolt a Szálai Páltól átvett kulcs segítségével Magyar Jenőnek könyvárudájába és kifosztották azt. A fentebb hivatkozott 4420/1946. sz. pernek irataiból is kitűnik, hogy az üzletkifosztásban való segédkezés miatt Glitzke Sándort előbb feddésre ítélték, majd pedig az iparengedélyét is elvonták. — A Szálai Lászlóval kapcsolatos ügyek adataiból ismeretes a bizottság előtt, hogy Szálai Pál és Szálai László között nemcsak akkor, amidőn zsidó könyvkereskedések kifosztásáról (mint pld. a Magyar Jenő-féle esetben) volt szó, hanem más zsidóvagyoni ügyekben is szoros kapcsolat állott fenn. így pl. Hazai Lajos, a Szondy utca 64. sz. alatti fémnyomóüzem tulajdonosa az ebédlőszoba berendezését engedte át Szálai Lászlónak, szerzett a bútorzat ellené217