Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Jegyzetek

Gideon Hausner: ítélet Jeruzsálemben i. m. 229. p. Stöckler Lajos 1945. augusztus 13-án, a zsidó hitközség elnökeként mondott beszéde. (ÚMKL XXXIII-5-a. A Pesti Izraelita Hitközség Elnöki iratai. Értekezleti jegyzőkönyvek.) Alexander Grossmann: Nur das Gewissen. Carl Lutz. Wald, 1986. 284. p., Biss i. m., Kasztner-jelentés i. m. 216. ßraham: A magyar Holocaust i. m. 2. k. 235-236 és 245. p. 217. Ungváry Krisztián: A budapesti csata utolsó felvonása. Századok, 1995. 1275-1304. P218. Biss: i. m. A cionista akciókról: Nagy Sz. Péter, A Kasztner akció 1944. Bp., 1995. 122. p. 219. Győri György i. m-ben kimutatást közöl a gettóba 1944 december hónapban bejuttatott élelmiszerekről. A budapesti zsidóság és a gettó megmentésében nem kis érdemet vindikált magának a Sztójay kormány által kinevezett Doroghi-Farkas Ákos polgármester. Meg nem cáfolt népírósági vallomása szerint két alkalommal is, együtt Keledy Tibor főpolgármesterrel, Jaross belügyminiszternél tiltakoztak a budapesti zsidó lakosság tervezett deportálása ellen, majd magánál Horthy kormányzónál jelentett be tiltakozást. Mohay-Mohaupt Gyula nyilas főpolgármester, hadműveleti kormánybiztos, állandó kapcsolatot tartott fenn Born és Weyermann Nemzetközi Vöröskeresztes delegátusokkal, sőt élelmet szállíttatott az éhező gettóba a főváros készleteiből és költségére. BFL Budapesti Népbíróság iratai Nb. XVIII. 4819/1945/4. 220. Ember Mária: Ki volt Angel San-Briz? In: Barátság, 1994. 563-564. p. 221. A semleges országok diplomatáinak akcióit részletesen tárgyalja Danny Smith i. m., Arieh Ben-Tov i. m. 222. Michael Kutuzov-Tolstoy: Mein Leben. Von Petersburg nach Irland. Marburg/Lahn, 1987. 164. p. és Myriam Kutuzov-Tolstoy: Budapest 1944-1945. Marburg/Lahn, 1987. 334. p. 223. Nina Langlet: A svéd mentőakció. Bp., 1988. 182. p. 224. Paulics József visszaemlékezése. 225. A zuglói nyilasper iratai. 226. Gosztonyi Péter: Katonai iratok i. m. 227. Kun páter Sédey által kezdeményezett letartóztatásának története: Kún páter Ördögi naplója. In: Képes Figyelő 1946. március 3. — Bondor Vilmos: AMikó-rejtély.Mikó Zoltán és Raoul Wallenberg kapcsolata a magyar ellenállásban 1944-1945. Bp., 1995. c. művében beszámol arról, hogy amikor a Nemzeti Számonkérőszék budai fogdájában volt letartóztatva, a szomszéd zárkában Kún pátert tartották fogva. Szabó Károly a Sédey perben benyújtott írásos vallomásában előadta, hogy Sédey utasítására, a 177