Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)
A két pesti gettó megmentésének tényezőiről
A semleges országok diplomatái a nyilas puccsot követően egészen 1944. december 20-áig a nyilas külügyminisztérium útján léptek fel a Szálasi kormány zsidóellenes rendelkezései ellen. Közös memorandumaikat a nyilas kormány nemzetközi, de legalább az európai semleges országok diplomáciai elismertetésének megszerzését elérni kívánó külügyminisztérium, báró Kemény Gábor nyilas külügyminiszter és kabinetfőnöke, az etiópiai négus volt testőre és Szálai egykori vádlott-társa, Bagosy Zoltán, formálisan és esetenként bizonyos mértékig támogatták. Elmenekülésüket követően a budapesti nyilas tomegbízottnál, dr. Vajna Ernőnél és a német katonai parancsnokságoknál igyekeztek biztosítékokat szerezni a gettók és más zsidó intézmények bántatlansága, a követségi épületek területenkívüliségi jogának elismerése és tiszteletben tartása, meg a gyilkos nyilas különítmények által elkövetett atrocitások ellen. A semleges országok követségeinek diplomáciai úton tett lépéseihez és gyakorlati tettekben megnyilvánuló mentési akcióihoz kapcsolódott a Nemzetközi és a Svéd Vöröskeresztes szervezetek mentőtevékenysége. A főváros területén a két nemzetközi segélyszervezetnek majd két tucatnyi kórháza és más nagyobb egészségügyi állomása volt. Közülük 17 volt a gettó területén, vagy ahhoz kapcsolódó épületekben és csaknem 300 fővárosi egészségügyi intézményt, árvaházat és gyermekotthont vontak védelmük körébe. A Nemzetközi Vöröskereszt részéről a svájci Friedrich Born és Hans Weyermann megbízottak, a Svéd Vöröskereszt részéről Waldemar Langlet professzor és orosz származású felesége, Nina Langlet vezették a mentési akciókat. A Róbert Károly körúti 10. sz. Honvéd Helyőrségi Kórház területén működő legnagyobb svéd vöröskeresztes kórház vezetője, Michael Pavlovits Kutuzov-Tolstoy gróf, a nagy orosz író ekkortájt Magyarországon élő leszármazottja volt. A kórház több mint 300 ápoltja között sebesült szovjet katonák is akadtak. Ő és felesége, a belga származású Miriam Kutuzov-Tolstoy életük végén külön-külön, irodalmi és forrástörténeti értékű visszaemlékezéseik lapjain számoltak be Budapest életének e katasztrofális időszakáról. Megemlítendő Nina Langlet színes leírása a svéd szervezet magyarországi munkásságáról. Végül, de nem utolsó sorban a két budapesti gettó megmeneküléshez szükség volt a Kállay Miklós kormánya által két éven át gyakorolt, a magyarországi zsidóság felszámolására irányuló náci-német követeléseket elutasító időnyerő és halogató politikára, amely valamilyen eredmény mégis hozott. A budapesti zsidóság 1944 júliusi deportálását magyar katonai erők felvonultatásával megakadályozó, a nemzetközi tiltakozás és a háborús fejlemények hatására cselekvővé vált Horthy 132
