Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)
I. rész - Házmán az utolsó rendi országgyűlésen
át, amelyet Csengery Antal fejtett ki a Pesti Hírlap hasábjain. ~ Csengery szerint nincs szoros kapcsolat a szavazati jog és a belső rendezés között: a szavazati jog megadása eszköz legyen a városok belső rendezéséhez, ,,ha tetszik a kettő együtt, egyidőben; de ne úgy, hogy az egyik a másikat feltételezze!" " Ezzel az állásponttal a kormány azon szándékát igyekeztek keresztülhúzni, hogy — az előző országgyűléshez hasonlóan — az a városi és megyei követeket szembeállítsa egymással. Annál is inkább tartottak ettől, mert a királyi előadások negyedik pontja már két, politikai és adminisztratív részre választotta a városok rendezését: a politikaihoz a követválasztás és utasításadás, az országgyűlési szavazati jog, az adminisztratív részhez a belső szerkezet átalakítása tartozott. A budai követutasítás is csupán irányelveket fogalmazott meg a közteherviselés bevezetésére, az ősiség eltörlésére, a kötelező örökváltság megszavazására, a papi tized eltörlésére vonatkozóan, s részletes utasítást csak a városi törvényjavaslat tárgyalására adott. E szerint a legfontosabb feladat az országgyűlési szavazat kivívása, a belső rendezést a főfelügyelői hivatal szervezése nélkül érjék el; a polgárképesség határainak megállapításánál az elsődleges szempont az „alkotmányosjogok kiterjesztése" legyen, s csak mérsékelt cenzus bevezetésére tegyenek javaslatot a budai követek. A közvetlenül gyakorolható választójogot minden polgár számára biztosítsa a törvény, de a választás csak az országgyűlési követ személyére és a polgárság képviselőire vonatkozzon. A városi tisztviselőket pedig továbbra is kinevezéssel helyezzék hivatalukba, s a kinevezés élethossziglan szóljon. A budai követküldők így látták biztosítottnak a szakszerű hivatalvezetést a városokban: ,,a közhivatalokra magukat nagyobb részben oly egyedek képezik és alkalmazzák, kik szerzett tárgyismeret és tudományon kívül egyéb vagyonnal nem bírván, életmódjukat egyedül hivataluk teszi." A városok egyébként sem engedhetik meg, hogy begyakorlott tisztviselőik ,,a hajlam változékonyságából eredő pártoskodás által polgári lételüktől megfosztassanak..." Feladatuk továbbá a kö136 A városi ügy már nem egyedül a jogok visszaállítása, hanem a választási formák rendezése, a polgárjogok kiterjesztése, stb. PH 1845. január 6. 137 PH 1845. január 26.; Erre a lehetőségre Házmán is utalt, mint az ellenzék városi koordinációs bizottságának tagja: Barta I., 1951. 263. p. 138 BFL, Bvlt tan. jkv. 1847. október 28. 7102. sz. 139 L. a 138. sz. jelzetet. 54