Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)

I. rész - A budai védegyleti mozgalom

mas volt arra, amire a többi, országszerte: népszerűsítette a reformeszméket, tudatosította a gazdasági elmaradottságot, a reformok szükségességét és szolgálta a város magyarosodásának ügyét is; s nem utolsó sorban Házmán számára lehetőséget biztosított, hogy a reformokkal rokonszenvező budai polgárokat együtt tartsa. 1846-ban beválasztották az Országos Védegylet Központi Igazgatóságába,

126 ami — természetesen — nem a budai fiókegyesület működésének, hanem személyének szólt. A november 6-án tartott ellenzéki tanácskozáson pedig a városi koordinációs bizottság tagjaként vett részt az ellenzék városi kérdésben elfogadott álláspontjának kidolgozásában. A budai védegyleti mozgalom csendes haldoklása idején, 1847 nyarán, olyan célra is tudta mozgósítani a tanácsi vezetőket és a polgárság egy részét, mint a június 16-i „budai dűlőkeresztelő". Az ötlet Döbrentei Gábortól, az Akadémia titkárától származott, aki 1844 óta tervezte a budai hegyvidék német neveinek magyarosítását. Javaslatában szerepeltek régi oklevelekből kikutatott nevek, s újak is, amelyek a történelem jeles — a városhoz köthető — eseményeit és alakjait örökíthették meg. Tervét csak akkor tudta megvalósítani, amikor Házmán főjegyző is felkarolta az ügyet: 1847 májusában bejárták a budai hegyvidéket, s megállapodtak abban, hogy júniusban megtartják a keresztelőt. Az ünnepséget — amelyen mind Döbrentei, mind Házmán beszédet mondott — bankettel zárták. Oeffner Ferenc polgármester rendeletére pedig a budai tanácsi jegyzőkönyvben is megörökítették a dűlő neveket. A város magyarosodását sürgető kortársak nevében az — elsősorban 125 Frankenburg A., 1868. III. k. 24-28. p.; Magyaro. tört. 1790-1848., 1979. 2. k. 935-936. p. 126 Gelléri M., 1892. 151. p. 127 Barta I., 1951. 263. p. 128 Döbrentei szempontjai a következők voltak: 1. az ősi magyar nevek visszaállítása; 2. a régi nevek egy részének cseréje a magyar történelem jeles személyeinek neveire; 3. a táj szépségét kifejező elnevezések alkalmazása: MTA Lt. MS 5076/22.; PH 1847. június 3., június 10., június 13., június 24. sz.; BFL, Bvlt tan. jkv. 1847. június 11. 5552. sz.; Kosa J., 1937. 257-261. p.; Nemcsak Döbrenteinek, hanem Házmánnak is köszönetet mondtak a budai polgárok „Nemzetünk felvirágoztatásáért": BFL, Bvlt vál. polg. jkv. 1847. június 18. 114. és 135. sz.; jóllehet a magyar nevek csak a század hatvanas-hetvenes éveiben mentek át a köztudatba, akkor sem mind. Ami az idő és az emlékezet rostáján fennmaradt — Gellérthegy, Nyéki út, 51