Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)
I. rész - Házmán az 1843-44. évi országgyűlésen
giával küzd a nemesség kiváltságai megtartásáért. A katonai élelmezés és elszállásolás tárgyában kirobbant vita alkalmat adott neki, hogy a nemesi kiváltságok elleni vádbeszédben mutasson rá: a városok követei joggal követelnek nagyobb beleszólást az e törvényjavaslat kidolgozásával foglalkozó bizottság munkájába, hiszen a terhet a jobbágysággal együtt nekik is fizetniük kell. A katonai élelmezés kötelessége „jobbágyrokoninkon kívül éppen a városokat nyomja súlyosan, ellenében a 3-dik rendnek, mely csak másokéról rendelkezik... Az alsó tábla jelenleg úr- és szolgaseregre látszik oszlani, s a szolgának az úr ellenében nincsen semmi joga. ... Hogy alkotmányt tartott volna fenn a nemesi rend, én ugyan nem tudom —, de igenis, hogy privilégiumot. A jobbágyságot úrbéri viszonyaiban is védte... de csak akkor, midőn annak vagyonában és fáradságának gyümölcseiben a védőkön kívül egy más hatalom is vágyakozott osztozni." A városi követeket nem vigasztalja, hogy jogok helyett a megyei követek szimpátiáját bírják: „Követeléseinket az érdemes követ (Palóczy László borsodi követ) azon bíztatással igyekszik lecsillapítani, hogy mi a 3-dik rend szimpátiáját bírni szerencsések vagyunk... e miatt köszönet és tisztelet a 3-dik rendnek! sőt elismerem, hogy az érdemes követ azon kevesek közé tartozik, kik olyannyira leereszkedni méltóztattak, miszerint nem átallották még polgári követtel is társalgásba bocsátkozni.... Tek. KK és RR! én a szimpátiát nem szavak, hanem tettek szerint ítélem és becsülöm és íme itt egy alkalom! ... azonban a nemesi rend csak elidegeníteni tud, nem rokonítani." Ha a városi törvényjavaslat kudarca mélyen elkeserítette Házmánt, még mélyebben sérthette a művelt, polgári származású követet emberi méltóságában a nemesi származású megyei követek többségének gőgös, elutasító magatartása. A Budára hazaérkező követek 1845. január 21-én tették le a városi törvényjavaslat teljes kudarcáról is szóló követjelentésüket a tanács elé. A nyilvános beszámolóra azonban Házmán betegsége miatt csak májusban kerülhetett sor, amikor a közgyűlésen a tanácson kívül a követválasztásban részt vett polgárok is megjelentek. A Helytartótanács megrovó és magyarázatot kérő leirata nem késett. A tanács azonban leszögezte, miszerint a követválasztásban részt vett pol103 KK és RR naplója, CXCV Országos ülés 4. k. 359-460. p. 1844. augusztus 10. 104 BFL, Bvlt ogy-i i. 1845. január 21. Követjelentés. 105 BFL, Bvlt tan. jkv. 1845. május 19. 3121. b. sz. 39