Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)
III. rész - A Deák-párti képviselő
zatérve, a belügyminisztériumon keresztül kért és kapott engedélyt az uralkodótól, hogy a rendjelet megtarthassa." ' Egy év múlva maga Ferenc József tüntette ki az osztrák császári Lipót-rend lovagkeresztjével Mária Valéria főhercegnő születése alkalmából. A kitüntetett érdemei: „a város (Buda) igen kedvezőtlen anyagi viszonyai rendezése, s jólétének emelése körül buzgón fáradozik, higgadt gondolkodása, s tapintatos eljárása által a városi közgyűlések rendes menetére irányadó jótékony befolyást gyakorol, s közbizodalom és tiszteletben részesül; s a jelen kormányrendszer megszilárdítására fényes tehetsége, tetemes befolyása és sokoldalú hasznos ismeretei által tevékenyen közreműködik." 31 Később a belga uralkodó, II. Lipót ajándékozta a belga királyi Lipót-rend lovagkeresztjét 31 Házmánnak, aki ezzel kétszeresen is a sohasem használt lovagi cím birtokába jutott. A Deák-párti képviselő Az 1848-as hagyományokat képviselő Házmán Ferenc útja egyenesen vezetett a Deák-párt soraiba. A városi képviselők amúgyis a Deák-párt biztos támaszai voltak 1875-ig, majd a Deák-párt és a Balközép Párt fúziója után támaszai lettek a Szabadelvű Pártnak. Ezen túl pedig Buda hivatalnokváros volt és maradt a kiegyezés után is, hiszen a Várban kapott helyet a minisztériumok többsége — s ez a tény továbbra is éreztette hatását. A város első országgyűlési választási kerülete — a Vár, a Tabán és a Krisztina város — Eötvös Józsefet választotta képviselőjének. Eötvös számára is budai születése, 48-as múltja, valamint írói hírneve és a személye iránt megnyilvánuló tisztelet biztosította a mandátumot, amelyet 1871-ben bekövetkezett halála után, a miniszteri székben is utód, Pauler Tivadar kapott meg. 318 315 A rendjellel — amelyet a törökországi emigránsok általában megkaptak — kitűntették pl. Szentkirályi Mór pesti polgármestert is.: MOL Bm. ein. 1868-I-B-148. sz. 316 MOL ßm. ein. 1868-I-B-833. sz. 317 MOL Bm. ein. 1868-I-B-1661. sz. 318 Pauler Tivadar 1871. november 14. és 1872. szeptember 4. között vallás- és közoktatási miniszter, 1872. szeptember 8-tól 1875. március 2-ig, majd 1878. július 1-től 1886. április 30-ig igazságügy miniszter. 1872-1887 között Buda I. kerületének Deák-párti, majd Szabadelvű Párt-i képviselője. 116
