Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 3. A pártosodás kezdetei

mélyzeti kiadásokat ostorozták folyamatosan, továbbá az állam által átruházott feladatokból adódó költségekben és egyes jövedelemforrásoknak a kormány által történt elvonásában igyekeztek megjelölni a gazdálkodási nehézségek fő okát. Az 1901. évi költségvetés megvitatásakor, amikor a bajok mérete először vált nyilvánvalóvá a bizottság zöme számára, Polónyi javaslatára 30 tagú bizottságot küldtek ki egy kibontakozási program és az ezzel összefüggő takarékossági intézkedésekkidolgozására.

98 A bizottság kilenc albizottságra oszolva hónapokon át tárgyalt, de jelentős pénzbeni megtakarítást jelentő javaslatokat nem tudott tenni. A bizottság munkájának egyetlen eredménye egy a kormányhoz 1901 áprilisában intézett terjedelmes felirat lett, amely összefoglalta a főváros óhajait, és ezek megvitatására vegyes bizottság felállítását szorgalmazta. Felvetették egyebek között az anyakönyvi hivatalok fenntartására szolgáló államsegély felemelését, a katonai igazgatás költségeinek és a beszállásolási díjtételek ügyének a rendezését, az állami adók kezeléséből adódó költségek részbeni megtérítését, az államrendőrségi hozzájárulásnak egy leszállított fix összegben történő megállapítását. Kérték a főváros által törvényes kötelezettség nélkül fenntartott középfokú tanintézetek állami kezelésbe történő átvételét, a népiskolai kiadásokra államsegély folyósítását, a kórházi ápolási költségek ügyének felülvizsgálatát, az FKT által kezelt fővárosi pénzalapnak a törvényhatóság részére történő átadását az alap számára lekötött jövedelmekkel együtt, valamint a köztisztviselők községi jövedelmi adó alóli mentességének felülvizsgálatát. A felirat sorsáról három év múlva, 1904 májusában, Polónyi interpellációjára válaszolva, a polgármester a következő tájékoztatást adta: „körülbelül másfél esztendővel a beadás után a főpolgármester, a polgármester és néhány szakminiszter közbejöttével értekezlet tartatott, a mely értekezleten a fővárosnak több rendbeli követelése és kérése méltányosnak és jogosnak ismertetett el, azonban további intézkedés ebben az irányban az előbbi kormány részéről nem tétetett. A mostani miniszterelnöknek van erről a memorandumról tudomása, a mennyiben szóló nála is sürgette ezen memorandum elintézését, és kijelentheti, hogy a miniszterelnök ezen memorandum egyik másik kérdésével foglalkozik, az nála tárgyalás alatt van..." A felirat eredménye, mint arra korábban már utaltunk, 98 Pesti Hírlap 1901. január 17. 99 FK. 1901. március 29. Mell. 100 Tisza István 61