Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika

men kívül hagyjuk, mivel a vizsgált időszakban az alapító által tett hagyomány a költségeket teljes egészében fedezte, így ez az alap a főváros anyagi eszközeit nem vette igénybe. Mint látható, az alapok külön kezelését jobbára adminisztratív érdek — nem egy esetben csupán a feudális típusú városigazgatástól örökölt eljárások tehetetlenségi nyomatéka — kívánta meg, valójában az ide csoportosított eszközökből is a főváros legsajátabb közfeladatait finanszírozták. A gazdálkodásról teljes képet csak úgy nyerhettünk, hogy az alapok költségvetését egyetlen költségvetésbe vontuk össze, megtisztítva az egyes alapok között átfolyó összegektől. ' A főváros ilymódon kiszámított bevételei és kiadásai az alábbiak szerint alakultak (ld I. tábl.): 167 Az egyes alapok eredetére, rendeltetésére és gazdálkodására ld. Guthi, 1904; 1907 és 19101912. a főváros pénzügyeire vonatkozó fejezeteit, a költségvetésekhez és zárszámadásokhoz csatolt főszámvevői jelentéseket, valamint FK. 1900. április 24. 539-545. 168 Ez utóbbi törekvésünk aligha sikerülhetett százszázalékosan, mivel a költségvetésekben előfordulnak olyan egyedi tételek, amelyeknek forrását és eredetét nem tudtuk megnyugtató pontossággal megállapítani. Ezek a háztartás egészéhez képest jelentéktelen összegek, amelyek érdemleges torzulást nem okozhatnak. Az állandó tételek közül gondot elsősorban a kölcsönalapoktól a kisajátítási alaphoz átcsoportosított, meg nem térített előlegek jelentenek, mivel az elszámolás rendszere miatt nem tudtuk kiküszöbölni, hogy ezek mindkét alapnál kiadásként jelenjenek meg. Korszakunk végére mintegy 12 millió korona meg nem térített előleg szaporodott fel. Az alapok önálló (alapítványi tőkék kamataiból, adományokból, vagyon gyümölcsöztetéséből stb. származó) jövedelmeit a városi háztartás bevételeként számoltuk el. Minthogy megtisztított adatokkal dolgoztunk, azok nem egyeznek sem a zárszámadások összegeivel, sem a statisztikai kiadványokban közöltekkel. 93