Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 4. Bárczy polgármesterré választása és az egyesített községi párt megalakulása

Ezután a polgármesteri tisztség betöltése került napirendre, egyelőre csak találgatások és kezdeti korteskedés formájában. Május végére annyi kikristályosodott, hogy a kormány (pontosabban Polónyi) jelöltje Sipőcz László árvaszéki elnök. A közgyűlés többségét mélységes aggodalommal töltötte el az a lehetőség, hogy mind a főpolgármesteri, mind a polgármesteri székbe az erőszakos és egyeduralomra törő Polónyi kreatúrája kerüljön. Különösen arra az eshetőségre való tekintettel, hogy a sokat támadott igazságügyminiszter bármikor megbukhat, és akkor működésének fő színtere ismét a fővárosi politika lesz. Sipőcz mellett egyre inkább két másik név került előtérbe: Vaszilievits János tanácsnok, a régi vezetés legbensőbb bizalmi embere, valamint Bárczy István tanácsnok, a közoktatásügyi ügyosztály vezetője, akinek személye és addigi ügyosztályvezetői működése nagystílű reformpolitikát ígért. Korábban a pénzügyi ügyosztályban működvén, alapos áttekintéssel rendelkezett a város gazdálkodásáról is. Összességében pedig azok közé tartozott, akik Magyarországon a legmélyebben megértették a nagyvárosi igazgatás Európa-szerte tapasztalható tartalmi átalakulásának, a beavatkozó, szol gáltatásszervező városigazgatás kifejlődésének tartalmát és jelentőségét. Ezt összekapcsolta az átfogó értelemben vett társadalmi és politikai demokratizálás programja iránti nyitottsággal. Kiemelkedő menedzseri tehetsége a hatalmi hiererchia útvesztőiben való mesteri eligazodás és a politikai realitásokhoz történő gyakorlatias igazodás képességével társult. Személye tökéletesen megfelelt a demokratáknak, akik joggal látták benne azt az embert, aki programjukat képes a gyakorlatba átültetni. A hivatali ranglétrán történt kivételesen gyors emelkedése ugyanakkor nem lett volna lehetséges a közgyűlési többség legbefolyásosabb köreivel ápolt összeköttetések nélkül. Szabadkőműves kapcsolatainak tanúsága szerint leginkább a VIII. kerületi városatyáknak a Városi Villamosvasút körül tömörülő csoportjával tartott fenn szoros összeköttetést. Annak a kicsiny és exkluzív Pátria páholynak volt a tagja, amelyben az említett kör játszotta a meghatározó szerepet.

121 Bárczy személyében a nagytőke 120 Korábbi ügyosztályvezetői működésére Erdei, 1991. 22-27.; jellemzésére Harrer, 1968. 103-106.; Vörös, 1978. 658-659. 121 A páholy főmestere 1906 áprilisáig Glück Frigyes, a Pannónia Szálló tulajdonosa, majd Hűvös József, a Városi Villamosvasút vezérigazgatója, a VIII. kerület törzsfőnöke lett. Ő volt egyébként Bárczy egyik ajánlója is felvételekor. E páholynak volt a tagja Heltai Ferenc is. Id. Ol P 1112 Pátria Páholy iratai. 1-2. cs. 69