Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 3. A pártosodás kezdetei

nem biztosíthatta a bevételeknek a város kiépülésével és népességének a kilencvenes években különösen viharos ütemű gyarapodásával arányos bővülését. Ráadásul 1898-tól, a konjunktúra megtörésével az adóbevételek éveken át stagnáltak, miközben a háztartás terhei egyre fokozódtak, nem utolsó sorban a felvett nagy volumenű kölcsönök törlesztése következtében. 1898 után a főváros beruházási tevékenységében drasztikus visszaesés következett be. Vázsonyi programja viszont éppen a bevételek növelésének lehetséges útjaira kínált a külföldi tapasztalatokat is figyelembe vevő koncepciót, amelynél jobbat, vagy akárcsak lényegesen mást, senki nem tudott ajánlani. Ennek következtében megnyilatkozásai a közgyűlésben is egyre többekre hatottak — legalább elvi szinten — orientálóan. Egy ideig úgy tűnt, hogy a bontakozó várospolitikai ellenzék különböző áramlatainak összefogására is sor kerülhet egy országos politikai párt keretében. Vázsonyi és Kasics egyaránt bekapcsolódott Sima Ferenc, a Függetlenségi Pártból kivált radikális képviselő kezdeményezésére 1898 februárjában létrehozott Radikális Demokrata Pártba. Az új párt egyesíteni kívánta a demokrata beállítottságú városi polgárságot és a radikális függetlenségi érzelmű birtokos parasztságot, egy nem közjogi alapon álló program jegyében, szoros szövetségben a szociáldemokraták által szervezett munkássággal. Egy ilyen párt stabilizálódásának és térnyerésének feltételei nem voltak meg, így a nagy ambíciókkal induló párt néhány hónap múltán alkotóelemeire hullott. Vázsonyi számára továbbra is a Nagymező utcában székelő Demokrata Kör jelentett kicsiny, de megszilárduló politikai bázist, amelyhez egyes alföldi városok, elsősorban Mezőtúr hasonló irányultságú értelmiségi körei kapcsolódtak. Kasics a soproni radikális párt tevékenységébe kapcsolódott be, amely Sopron, Mosón és Pozsony vármegyék német ajkú birtokos parasztsága körében fejtett ki e réteg érdekvédelmi követeléseit antiszemita színezettől sem mentes radikális hangszereléssel megfogalmazó propagandát. 1900 elején ismét elhatározták a két vonulat egyesítését egy országos pártban. Az alakuló kongresszusra 1900. március 11-én került sor a Demokrata Kör helyiségében. A Vázsonyi által összeállított pártprogramot elfogadták, az elnevezés kérdése azonban majdnem szakadáshoz vezetett. Vázsonyi alföldi hívei a „függetlenségi de80 Ld. a III/2. fejezetet! 81 Farkas, 1990. 304. skk. 82 OL K 149 - 190i-6-830. 56