Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

V. Községi szocializmus?

V. Községi szocializmus? A városi hatóságok irányítása alatt működő közüzemek és szolgáltató intézmények mind kiterjedtebb rendszerét Németországban és Ausztriában gyakran írták le a „községi szocializmus" fogalmával, amely Angliában bukkant föl az 1880-as években. Elsősorban a szocialista eszméktől átitatott Fabiánus Társaság propagálta, amely jelentős szerepet játszott az 1889-ben felállított London Megyei Tanács első éveit fémjelző Haladó Pártban. Ők az átfogó társadalmi reform, a termelés társadalmasításának folyamatában szántak úttörő szerepet a községi vállalkozásnak. A fogalomnak itt olyan ideologikus tartalma volt, ami messze túlmutatott bizonyos sajátosan városi gyakorlati problémák megoldásán. A német városreformerek a kifejezés használatát Angliából vették át. Számukra azonban mindez más értelmet nyert. Nem távlati programot láttak benne, hanem a nagyszámú közüzem és új típusú közintézmény létrejöttével előállt tényleges helyzet jellemzésére szolgált. Ebben az értelemben analógnak érezték az „államszocializmus" fogalmával, ami alatt a korabeli szociálliberális társadalomreformerek a tőkés állam szociális szempontú beavatkozását értették a munkásság társadalmi integrációja és ezzel a magántulajdonon alapuló rend stabilizálása érdekében. Községi szocializmusnak a városi önkormányzatok hasonló működését tekintették.

4 Mint említettük, Bécsben Luegerék a város irányításának átvételekor maguk is meghirdették a községi szocializmus jelszavát. Ebben az esetben ez annyit jelentett, hogy a jövedelmező közüzemek profitját a város háztartása számára kell megszerezni, és ezzel megkímélni a lakosságot a közterhek további emelésétől.

488 A keresztényszocialista városvezetés valóban az üzemek nyereségorientált tarifapolitikájával igyekezett ellensúlyozni az adózók politikailag motivált kímélését, de ezzel csak azt az utat követte, amit számos európai város önkormányzata hasonlóan éles politikai váltás nélkül is járt. A Bárczy- féle budapesti városvezetés lényegében ugyanezt a gyakorlatot tette magáévá. Ebben az értelemben jelentette ki Vázsonyi egy ízben 1912-ben, hogy a „kapitalizált Budapestből kommunalizált főváros lett", egy későbbi visszatekintésében pedig „liberális luegerizmusként" jelle487 vö. Krabbe, 1985. 77-100.; Kellett, 1978. 488 Seliger - Ucakar, 1985. II. 816. 255