Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

IV. Környezetalakítás és szolgáltatások - 3. Lakásügy

segíteni nem lehet."

430 A kérdés tulajdonképpeni megoldását a lakásreformerek sem ebben látták. Bárczynak az építési programot megalapozó előterjesztése leszögezte, hogy „a lakásszükséglet ellátására elsősorban a magántevékenység hivatott, a hatóság feladata pedig az, hogy e tevékenység felett őrködjék, annak ártalmas kinövéseit gátolja; s csak ha annak ki nem elégíthető működése nyilvánvaló, lépjen közbe e tevékenység pótlására pozitív, építési stb. intézkedésekkel." A közgyűlés soraiban eléggé széles körben volt érzékelhető fenntartás a városigazgatás e szerepvállalásával szemben, de szervezett ellenzésére csak a Belváros képviselői vállalkoztak Polónyi és Preyer Hugó vezetésével. Utóbbi egyenesen a szocializmus irányába tett veszedelmes lépésről beszélt, Polónyi pedig egyebek között a sztrájkokat tette felelőssé az építkezés és ezzel a lakbérek drágulásáért. Azt jósolta, hogy a főváros akciója csak még inkább fel fogja hajtani a telkek és az építőanyag árát, amivel csak fokozhatja a lakbéremelkedést. A közgyűlés végül 111:47 arányban foglalt állást a program megkezdése mellett. A végrehajtás során az eredetileg elgondolt arányok jelentősen módosultak. A fővárosi alkalmazottak részére külön házak építését kezdettől a legélesebb támadások érték arra hivatkozva, hogy később a lakásjuttatásból kimaradó alkalmazottak is igényekkel fognak fellépni, ami a háztartásra túlságosan nagy terhet róhat. így erről Bárczy már a pénzügyi bizottsági tárgyalások során kénytelen volt lemondani.

433 Az első év programjaként így 10-10 millió koronát önköltséges kislakások, illetve bérlakások építésére, 10 milliót iskolaépítésre, 3,2 millió koronát pedig népszállókra, népotthonokra, szükséglakásokra hagyott jóvá a közgyűlés. Andrássy belügyminiszter azonban a határozatnak az üzleti nyereséget célzó bérlakások építésére vonatkozó részét nem hagyta jóvá, arra hivatkozva, hogy ez „kívül áll a lakásszükség azon keretein, melyekben a hatósági építkezésnek mint szociális orvoslásnak helye van", és a magánépítkezésnek „egészségtelen versenyt" támasz430 FK. 1909 április 13. 663. 431 FK. 1909. március 26. Mell. 69. 432 FK. 1909. április 13. 646-666. 433 FK. 1909. április 2. 581 skk. 434 FK. 1909. augusztus 13. 1339-1340. 232