Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

IV. Környezetalakítás és szolgáltatások - 3. Lakásügy

úgy tűnik, ekkor még e testületen belül a régi és az újabb felfogás pozíciói kiegyenlítettek voltak. Egyrészt „elvileg" készségét fejezte ki a tanács arra, hogy a közgyűlésnek előterjesztést tegyen a „vagyontalan néposztály" lakásviszonyait javító építkezések iránt. Ugyanakkor elvetette azt a javaslatot, hogy a közgyűlés máris küldjön ki bizottságot a gyors előkészítés érdekében. Ehelyett az ügyosztályokat szólították fel a kérdés ügykörüket érintő részének tanulmányozására, ami a tapasztalat szerint az ügy korlátlan elhúzásának lehetőségét rejtette magában.

414 Az előmunkálatok 1907 májusában vettek újabb lendületet, amikor a bérnegyedkor immár menetrendszerűen bekövetkező lakbéremelés az elégedetlenség újabb hullámát korbácsolta fel.

415 Május végén a Mérnöki Hivatal benyújtotta a tanácsnak a városi beruházásban építendő családi házakra és a több emeletes bérházakra vonatkozó vázlatterveket. Júniusban a tanács felhatalmazást kért és kapott a közgyűléstől, hogy mivel a fővárosnak szabadon felhasználható kölcsönpénze ekkor egyáltalán nem volt, egyes városi tulajdonú telkeket jelzáloghitellel történő megterhelés útján építsenek be bérházakkal.

41 Erre végül nem került sor, mivel jelzálogkölcsönt sem lehetett könnyen kapni, viszont Bárczy semmiképpen nem kívánta kihasználatlanul hagyni a közgyűlésnek a májusi eseményeket követő ijedelmét. Rohamtempóban előkészíttette egy kb. 200 kislakást tartalmazó háztömb építését a főváros egyik Gyáli út menti telkén, mely célra az eredetileg egészen másra szánt 10 milliós folyószámlahitelből jelölt ki 1 millió koronát. A lakásokat önköltségen kívánta bérbe adni, és személyesen interveniált Wekerle miniszterelnöknél adómentesség kieszközlése érdekében, aki erre ígéretet is tett. A közgyűlésen Bárczy kifejtette, hogy a vállalkozás célja egyelőre annak bebizonyítása, „hogy a lehető legolcsóbban hogyan lehet egészséges kis lakásokat úgy megcsinálni, hogy a mellett még az építtető hatóság semminemű áldozatot nem hoz".

417 Ez egyelőre már csak azért sem volt alkalmas a feszültség csillapítására, mert a belügyminiszeri jóváhagyás elhúzódása miatt az építkezést csak közel egy év múlva lehetett megkezdeni. Közben a lakómozgalmak egyre fenyegetőbb jelleget öltöt413 FK. 1906. 64. sz. Mell. 11. 414 FK. 1906. október 23. 1466-1467. 415 Melinz-Zimmermann, 1991. 95. 416 FK. 1907 június 14. 1193-1194.; 1907. június 21. 1239-1242. 417 FK. 1907. július 5. 1373. 228