Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

IV. Környezetalakítás és szolgáltatások - 2. Tisztaság és egészség

minták több mint a fele kifogásolható volt, öt év múlva ugyanez az arány már csak 4%.

394 A csarnokon kívül ellenőrzött tejnél ennél jóval kisebb mértékű javulás mutatkozott: 1901-ben 25%, ezután viszont ismét növekedésnek indult a romlott áru aránya. A javulás itt nem annyira a hatékonyabb ellenőrzéssel függött össze, hanem a majorosok fokozatos eltűnésével és a nagykereskedők, valamint a Központi Tejcsarnok Szövetkezet térnyerésével. Az élelmiszerek hamisítása ellen 1895-ben hozott törvény nyomán megtörtént a városi vegyész hivatalának Vegyészeti és Tápszervizsgáló Intézetté fejlesztése.

395 A csarnokok impozáns külsejükkel és kulturált bevásárlási körülményeikkel mintegy hangsúlyozottan civilizatórikus, a higiénia fontosságát tudatosító szerepet is betöltöltek. Ezen túlmenően azonban — a központi csarnokba összpontosított nagykereskedelem révén — jelentősen kitágították, lényegében országossá tették a fővárost élelmiszerrel ellátó területet is, megtörve a környékbeli települések monopolhelyzetét, jóval stabilabbá léve a kínála. , 396 tot. A századfordulót megelőző évtized igen termékeny időszaka volt a fővárosnak a kórházépítés terén. A járványellenes küzdelem fontos mérföldköve volt a fertőző betegek számára létesített Szent László Kórház átadása 1894 novemberében, amit 1899-ben követett a Gyáli úti új Szent Gellért járványkórház. Ezzel lehetővé vált a régi barakk kórház felszámolása. A nem fertőző betegek ellátására szolgáló kórházi kapacitás a pesti oldalon már a nyolcvanas években jelentősen bővült a Szent István Kórház felépítésével, ezért a kilencvenes években a fejlesztés súlypontja a budai oldalra esett. Az óbudai Szent Margit Kórház 1897-ben, az új Szent János Kórház 1898-ban készült el.

397 A következő nagy beruházási ciklusban, Bárczy polgármestersége alatt nem került sor hasonló nagyságrendű új kórházi építkezésekre, ami mögött részben tudatos tartózkodás is meghúzódott. A főváros vezetése ugyanis régóta szerette volna elérni, hogy az állami költségvetés terhére is létesüljön egy nagy közkórház a fővárosban, arra hivatkozva, hogy az itt ápolt betegek között nagyon sok a nem budapesti illetőségű. A férőhelyek hiánya azonban nyomasztóvá vált, így 191 l-ben már a Telepy utcai iskolaépületet voltak kénytelenek 394 FK. 1909. október 29. Mell. 13. 395 Fővárosi Élelmiszerellenorző és Vegyvizsgáló Intézet Jubileumi Évkönyve. Bp., 1973. 396 Vörös, 1978. 544. 397 Szabó, 1913. 492^t94. 221