Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

IV. Környezetalakítás és szolgáltatások - 2. Tisztaság és egészség

meny a számítást keresztülhúzza. Ezért határozott úgy a közgyűlés, hogy „Káposztás-Megyer határában a végleges vízmű czéljára kijelölt területen naponkint mintegy 30 000 m" víz szállítására haladéktalanul oly vízművet létesít, mely a végleges vízmű kiépítésekor annak keretébe beilleszthető lészen, illetőleg annak első részletét képezendi". Mivel mindennek befejezése 1893 ősze előtt nem volt remélhető, a nyári nagy vízigény kielégítése céljából újabb ideiglenes kis vízművek telepítését mondották ki a Népligetnél, valamint a Margit-híd felett mindkét parton.

382 A káposztásmegyeri vízmű építési munkálatai 1893 áprilisában indultak meg, és az első szakaszt 1893. július 28-án helyezték üzembe. Az ősz folyamán ismét fellépett a városban a kolera, amit ezúttal elsősorban a mesterséges szűrés rossz hatékonyságával hoztak összefüggésbe. Ezért október 25-én a mesterséges szűrőket is elzárták, és ismét komoly vízhiány lépett fel. Ez az intézkedés már éles vitát váltott ki a járványbizottságban. Az orvos tagok ragaszkodtak a tilalom fenntartásához, míg a műszakiak, a vízhiány veszélyeire hivatkozva, a csapok megnyitása mellett érveltek. Kompromisszum született: a járvány tartama alatt nem, de az utolsó megbetegedést követő héten ismét szolgáltattak homokszűrésű vizet.

383 A mesterségesen szűrt víz szolgáltatását, a végleges vízmű- és főnyomócsőrendszer munkáinak előre haladtával, 1899 szeptemberében szüntették be véglegesen. A napi 180 000 m kapacitású teljes vízmű több szakaszban, 1904-re készült el, összesen több mint 14 millió korona költséggel, amit a vezetékhálózat megfelelő bővítése, felújítása kísért. 4 Nagyvárosok egységes vezetékes vízellátásának és hatékony csatornázásának megoldása a század derekának legnagyobb technikai bravúrjai közé tartozott. Budapest a véglegesnek tekinthető vízellátó rendszer kiépítése terén kb. egy-két évtizedes késésben volt a mintául elsősorban szolgáló német területek nagyvárosainak többségéhez képest. Ez a késlekedés — ami a korlátozottabb anyagi erőforrásokon túl azzal is összefügg, hogy a városnövekedés csak később tette az addigi viszonyokat tarthatatlanná — és a hosszas előkészítés azonban végül nem vált a létesítmény kárára. Ekkor már bőséges tapasztalatokat felhasználva, valóban időtálló rendszert lehetett alkotni. Az ilyen nagyszabású vízvezeték- és csatornahálózat létrehozásá382 BFLKözgyjkv. 1252/1892. 383 BFL IV.1403.O. Kpi Járványbizottság jkv. 1892/93. 1893. november 13. és november 24. 384 Bp. Szfőv. közig. 1902. 209-211; Nagy L., 1968. 212