Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 3. Községesítés - a.) Gázművek

1909 januárjában a gáztársaság egy újabb, 1958-ig szóló koncesszióra nyújtott be ajánlatot.

288 Ezután már Bárczy is állást foglalt annak kimondása mellett, hogy többet semmiféle újabb ajánlatot nem tárgyalnak. Egyúttal váratlan fordulattal, de mindenestre hamisítatlan Bárczy-íéle húzással javasolta, hogy a városi gázművek igazgatójának Heltai Ferencet, a gázgyári lobby vezéralakját hívják meg.

289 Ez utóbbi ötlet természetesen vihart kavart, de miután Vázsonyi is kiállt mellette, a közgyűlés elfogadta. Harrer Ferenc szerint „Bárczy e megoldással mindenesetre kiküszöbölte a további izgalmas küzdelmet, és nyert a gázművek élére egy rátermett vezetőt. A dolog közéletesztétikai vonatkozása Bárczyt bizonyára nem izgatta, Vázsonyit, akinek hozzájárulása nélkül ez a fordulat nem következhetett volna be, alighanem az nyugtatta meg, hogy gázgyári vezérigazgatóságával Heltai megszűnt a közgyűlési terem vezéralakja lenni". Heltai első és legfőbb feladata új nagy gázgyár létesítésének előkészítése volt. A megváltással 1910. december 15-én öt gázgyár került a főváros tulajdonába, 60,5 millió m évi kapacitással, ami teljes kihasználással maximum évi 63,5 millió m

3-ig volt fokozható. A gázfogyasztás ugyanakkor 1910-ben elérte a 61,9 millió m-t, 1913-ra pedig már 70 milliót prognosztizáltak. Az Óbudán épülő új gázgyár tervét Heltai 1910 júniusában terjesztette a közgyűlés elé, amely azt 39,9 millió korona költség megszavazásával hagyta jóvá.

292 A kivitelezés haladéktalanul megkezdődött, és az új gyár 1913 októberében működésbe lépett, amire nagy szükség is volt, mert a fogyasztás az elképzeltnél lényegesen gyorsabban növekedett és a világháború előtt már meghaladta a 80 millió m-t. Ami a megváltás pénzügyi eredményeit illeti, már a főváros bevételeit vizsgálva tapasztalhattuk, hogy megfeleltek az előzetes várakozásnak, ami persze azzal járt, hogy a gáz árát nem csökkentették. A gázművek tiszta bevételeiből teljes mértékben fedezte a rá fordított kölcsöntőke törlesztését és kamatait, térítés nélkül fenntartotta a teljes közvilágítást, valamint a város által használt épületek világítását, térítést fizetett a községi alapnak a köz288 FK. 1909. január 22. 133-137. 289 FK. 1909. május 21. II. Mell. 49-55. 290 FK. 1909. május 28. 924-935. 291 Harrer, 1968. 156. 292 FK. 1910. június 17.; BFL Közgy. jkv.l 123/1910. 293 Pásztor, 1930. 122-125. 169