Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 2. Kiadások - a.) Beruházások

volt ellátva, nem is beszélve a kültelkekről, ahol egész városrésznyi területek nélkülöztek burkolt utat. Még egy olyan alapvető gazdasági jelentőségű útvonal kikövezésére sem sikerült hosszú ideig forrást találni, az oda települt gyárak sürgetése ellenére sem, mint a Váci út. Miután a helyzet tarthatatlanná vált, 1904-ben sor került a már tárgyalt 20 millió koronás burkolókölcsön felvételére. A kölcsön alapjául szolgáló 5 éves burkolási program arra irányult, hogy a város sűrűn beépült területének főközlekedési vonalai immár jó minőségű, tartós burkolatot kapjanak. Ilymódon ez az évekig kirívóan mostoha elbánásban részesült ágazat végül mégis a stagnálás éveinek jóformán egyetlen újonnan induló nagy, több évre terjedő beruházási programja lett, és megőrizte első helyét a beruházási összegek rangSOraban. Az 1908-1913 évek által felölelt negyedik időszakot a beruházások volumenének 1910-től — a Bárczy-féle kölcsönprogramnak köszönhetően — bekövetkező hirtelen megtöbbszöröződése határozza meg. (Id. VIII. tábl.) A növekedés ezúttal együtt járt a beruházások szerkezetének teljes átrendeződésével. Két gyakorlatilag teljesen új terület, a gáz- és villamosművek megszerzése, illetve építése, valamint a lakásépítés együttesen több mint 35%-os részesedést ért el. Az a két terület, amely már puszta jelenlétével is a városigazgatás alapvető orientációváltását fémjelzi: a közhatóság aktív társadalompolitikai szerepvállalását és immár alapjában nem rendészeti, hanem szolgáltatásszervezési és pénzügyi szempontoktól ösztönzött vállalkozói fellépését. Ennek valóságos súlya még jelentékenyebbnek tűnik, ha tudjuk, hogy a 24%-ot kitevő „egyéb" kategória összegének több mint a felét egyetlen, ugyanehhez a körhöz sorolható tétel foglalja le: a Városi Villamosvasút részvényeinek megvásárlása. A táblázatban külön feltüntetett ágazatok sorában az első helyen a gáz- és villamosművek állnak 24,49%-kal, majd az iskolaépítés következik 13,44%-kal. Ez utóbbira több mint nyolcszor annyit költöttek, mint az előző periódusban. Az újonnan kibontakozó lakásépítő tevékenység foglalja el a harmadik helyet 10,93% részesedéssel, és csak ezt követi a korábban mindig első helyen álló útburkolás 9,60%-kal, noha a rá fordított összeg 1,7-szeresére nőtt. Ötödik helyen a városrendezés áll 8,82%-kal, ami az összeget illetően közel háromszoros növekedést, de a részarányt illetően csökkenést jelentett. A csatornázási kiadások aránylag szerény mértékben emelkedtek. E téren a legjelentősebb fejle266 FK. 1904. június 10. 776-782; Bódy, 1904. XVIII-XXIII. 157