Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek - d.) Kölcsönök

szánták. ' Meg sem várva, hogy a közgyűlés 136 millió korona effektív pénzkészletet eredményező kölcsön felvételére megadja a felhatalmazást, Body Tivadar 1914. március 2-án megkötötte a szerződést a berlini Dresdner Bankkal 158 millió korona névértékű, 4,5% kamatozású tödesztéses kölcsönről 87% átvételi árfolyam mellett. A közgyűlés március 4-én utólag adta áldását az ügyletre. Az egyhangú szavazás a polgármester kölcsönpolitikája iránti bizalom újabb kinyilvánítását jelentette.

258 A minden eddiginél nagyobb összegű kölcsön, amelyet egyben az 1909ben elindított kölcsönprogram lezárásának is tekintettek, csak az 1914. évi pénzszükséglet fedezésére volt elég. A tervezett újabb beruházások megkezdése tehát már a következő évre előre vetítette egy újabb nagy tödesztéses kölcsön szükségességét. A főváros adósságállománya a kölcsönprogram megkezdésétől, 1909-től 1914ig mintegy háromszorosára, 150 millióról 452 millió koronára nőtt. A tőketörlesztés és a kamatok az utolsó békeévben meghaladták a 18,7 millió koronát, a községi alap rendes bevételeinek közel 24%-át emésztve fel.

260 Mindez azonban nem rendítette meg a háztartást, annak ellenére, hogy az adók és egyéb lakossági terhek emelésére ezen idő alatt nem került sor. Maguk a rendes bevételek ugyanis egyre nagyobb részben magukból a kölcsönökből létesített vállalatokból származtak. Mivel a főváros üzemei és vállalatai igen különböző elszámolási rendszerben és többnyire nem a kereskedelmi könyvvitel szerint működtek, ezek összesített nyereségét nem tudjuk kimutatni. Rendelkezésünkre áll azonban Basch Imre fővárosi fogalmazó, Bárczy és Wildner egyik közeli munkatársa által készített számítás arra vonatkozóan, hogy mennyi volt a főváros jövedelmező létesítményeinek üzemi feleslege, azaz a városi háztartás számára szolgáltatott bevételeiknek a községi alapból rájuk fordított kiadásokkal szembeni többlete 1912-ben. A szorosabb értelemben vett szolgáltatásokat ellátó községesített vállalatokon és üzemeken kívül ide sorolta a részvények utáni osztalékokat, a közigazgatás saját szükségleteit kielégítő üzemek bevételi többletét, valamint a bérházak jövedelmét is. Mindezek 1912257 Gárdonyi, 1923. 239-244. 258 Gárdonyi, 1923. 244-252.; FK. 1914. március 6 571-573. 259 A főváros 1909-ben 270 millió korona kölcsönre kért és kapott a törvényhozástól (191 LXVI.te.) adó- és illetékmentességet, ezt a keretet pedig a 158 milliós kölcsönnel végképp kimerítette 260 Bp. félszázados fejlődése, 62. tábl.; Zárszámadás 1913. 145