Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek - c.) Városi vagyonból származó bevételek

kenységébe. Ez a részesedés a nyilvános területek használata utáni jövedelemként került elszámolásra. 191 l-ben a Budapesti Villamos Városi Vasút RT. részvénytöbbségét is megszerezte, így az előírt részesedésen felül osztalékot is kapott. A városi vagyonból származó bevétel összetételében a legfeltűnőbb változások ezen tételeknek köszönhetőek, mint ahogy az is, hogy az összbevételen belül a városi vagyonból származó bevétel mutatta fel a legnagyobb arányú, csaknem 7,8-szoros emelkedést (II. tábl). A vagyonból eredő bevétel megoszlásának alakulása a VI. táblázatból olvasható le.

219 219 Megjegyzések az VI. táblázathoz: kétségtelen, hogy a nyilvános területek használata utáni bevétel szorosan vett pénzügyi szempontból inkább a hasznot hajtó jogosítványok közé sorolható, mivel a nyilvános területek a vagyonleltárban nem szerepeltek. Természetüket tekintve azonban mindenképpen ide tartoznak. A táblázatnak ez a rovata a vállalati befizetéseken kívül tartalmazza az út- és járdafoglalási díjakat, valamint a parkok és sétaterek bevételét is. A ház és lakásbérek csak a valóságos házbérjövedelmet tartalmazzák, a városi intézmények terhére elszámolt ún. keresztülvitt házbérértéket itt figyelmen kívül hagytuk. Nem szerepelnek itt az önköltségi áron bérbeadott szociális célú lakások sem. A tőkék kamatai csak a községi alap tulajdonában lévő tőkék kamatjövedelmét tartalmazzák a már felvett, de még fel nem használt, bankbetétként tárolt kölcsönpénzek utáni kamat nélkül. A különleges rendeltetésű alapok tőkejövedelmeit, a javukra rendelt alapítványi tőkék kamatát itt nem mutattuk ki. Az ingatlanok eladásából befolyó összeget a költségvetésben elkülönítve kezelték, azt kizárólag vagyongyarapításra lehetett felhasználni. Az erdő- és mezőgazdaság mellett volt még több kisebb üzem is, amely nem nyújtott közvetlenül a lakosság számára szolgáltatásokat, hanem a városi vagyon gazdálkodás révén történő gyümölcsöztetését jelentette. így ide sorolható lenne még estleg a főváros által 191 l-ben átvett hirdetővállalat, bár ennek községesítésében a hirdetésügyhöz kötődő rendészeti, városesztétikai szempontok is szerepet játszottak. 126