Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek - b.) Szolgáltatásokból származó bevételek

városi vagyonból származó jövedelem aránya, ami — mint említettük — maga is nagyrészt a szolgáltatásokhoz kötődő vagyonhasznosítási módokból származott. A szolgáltatásokból származó bevételeket részletesebb bontásban a V. táblázat . ,- 209 mutatja. 209 Megjegyzések a V. táblázathoz: Nem soroltuk ide több, ugyancsak szolgáltatásnak tekinthető tevékenység bevételét: így azokat a közműépítéseket, amelyeket az ingatlantulajdonosok egyszeri járulékfizetéssel térítettek. Nem tüntettük fel az 1906-ban létesült Fuvartelep bevételét, amelynek fő feladata a szemétszállítás volt, mivel ezt nem közvetlenül a lakosság, hanem a házbérkrajcárhoz kapcsolt pótlékból a községi alap térítette. A lóhúsüzem és az élelmiszerárusító üzem a háztartásnak jelentős jövedelmet nem szolgáltattak. Nem vontuk ide a szociális lakások bérjövedelmét sem, mivel azok a népjóléti bevételek között kerültek elszámolásra. Nem tekintettük ide tartozónak az oktatás, az egészségügy és a szociális gondozás bevételeit. A vásárcsarnokok rovata a Teleki téri zsibárucsarnok bevételét nem tartalmazza. Az önálló vagyonkezelésű üzemeknél (gázművek, kenyérgyár) csak a községi alapnak befizetett összeget tüntettük fel, figyelmen kívül hagytuk azonban a gázművek szolgáltatásainak keresztülvitt értéke címén bevételként elszámolt összeget. 119