Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek - a.) Adóbevételek

a pénzügyi ügyosztály — az adóreform-próbálkozások történetében első ízben — konkrét tervezetet dolgozott ki. A javaslatnak nemcsak a pénzügyi helyzet javításában szántak szerepet, hanem a lakáshiány mérséklésében is. A nagy értékű, de minimális hozadék alapján adózó beépítetlen vagy csekély mértékben beépített telkeket ugyanis megérte a további, biztosan bekövetkező értékemelkedésre spekulálva csekély kihasználtsággal hevertetni. Az üres, vagy csak barakkokkal, viskókkal beépített telkekre kivetendő telekértékadóval elsősorban ezek beépítését óhajtották ösztönözni. Az adó mértéke nem lett volna túlságosan nagy — az övezettől függően a forgalmi érték 2-4 ezreléke — a városszéli kisebb telkek tulajdonosai alig érezték volna. Komoly bevételt nem is ettől reméltek, hanem a minden ingatlanra kiterjedő értéknövekedési adótól. Ennek megvalósítását úgy tervezték, hogy az öt évenkénti hatósági becslés alapján megállapított értékgyarapodásból levonják a közben esetleg kirótt burkolási és csatornázási járulékokat, és a fennmaradó összeg 10%-át kell a következő öt évre elosztva adóként befizetni.

199 A tervezet 1907 novemberében került a pénzügyi bizottság elé.

200 Itt végérvényesen kiderült, hogy a többség számára a közterhek újraosztása, a vagyonos rétegek fokozottabb hozzájárulásra kényszerítése, mindennemű pártprogram ellenére, változatlanul elfogadhatatlan. Heltai Ferenc a „telekbirtokosok kifosztásának" minősítette a javasolt adót, és nem nagy meggyőző erővel, azt bizonygatta, hogy Budapesten telekspekulációnak nyoma sincs, és a lakásnyomor semmiféle kapcsolatban nem áll a be nem épített telkekkel. Herzog Péter szokása szerint értékemelkedési adó helyett a takarékosságot ajánlotta a polgármester figyelmébe. Vázsonyi válaszul leszögezte: ,,az a választásunk, hogy vagy folyamodunk adóemeléshez, mely egyformán sújtja a legszegényebb lakosokat, tehát azokat, akik már a drágaság, a lakbéremelkedés, és hasonló földi jók által sújtatnak, vagy keresni kell olyan adónemeket, melyek a terheket igazságosabban osztják el."

201 Ugyanakkor módosításokat is igényelt a tervezeten: az értékemelkedés 10-20%-át mentesíteni kívánta az adó alól, az ezen felüli részt pedig az értékemelkedés nagysága 198 Dénes, 1907/a. 76-91. 199 Dénes, 1907/b. 382-389. 200 FK. 1907 88. sz. Mell.; Uo. 91. sz. Mell. 201 FK. 1907. 91. sz. Mell 10. 115