Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek

Az 1. ábrából leolvasható, hogy a kölcsönök jelentőségének már említett növekedése mellett is, mindvégig az adóbevételek jelentették azt a stabil és egyben nagy volumenű bevételi forrást, amely a város gazdálkodásának alapját képezte. Az egyik legszembeötlőbb változás ugyanakkor az adók részesedésének a kölcsönpénzek nélküli összbevétel 52,20%-áról 42,29%-ra történt csökkenése. Miközben 1890-1913 között az adóbevétel összege 3,44-szeresére növekedett, addig a szolgáltatásokból befolyó bevétel 4,89-szer, a városi vagyon hasznosításából számiazó bevétel pedig 7,77-szer lett nagyobb. Ezek az arányok sem tükrözik teljes mértékben a szolgáltatások megnövekedett súlyát, mivel a vagyon hasznosításából származójövedelem kiugróan magas arányú emelkedése is elsősorban azokból a forrásokból származott, amelyek a szolgáltatások kiterjedésével álltak szoros kapcsolatban. Ezzel szemben a vagyongyümölcsöztetes hagyomanyosabb formáinak jelentősége háttérbe szorult. 1890-ben a vagyonból eredő bevételen belül az ingatlanok értékesítése és haszonbérbe adása együttesen mintegy 60%-ot jelentett, 1913-ban viszont nem egészen 18,5%-ot. Ekkor már közel 70%-ot a nyilvános területek utáni, valamint a tőkék kamatozásából származó bevétel foglalt le. Előbbi tételt elsősorban a közúti vasutak és az áramszolgáltató vállalatok által a területhasználati szerződések alapján teljesített befizetések, a tőkekamatokat pedig a Városi Villamosvasút Rt. részvényei után nyert osztalék növelte nagyra. A ház- és lakásbérek részesedése csökkent ugyan, azonban ez is csupán látszólagos, mivel nem tartalmazza a Bárczy-féle szociális lakásépítési program keretében épült munkáslakások bérjövedelmét, ami a népjóléti bevételek rovatában került elszámoi .- 171 lasra. A városigazgatás szolgáltató jellegének kiteljesedése volt tehát az a tényező, ami egyben lehetővé tette, hogy a város az adóztatás szintjének lényeges emelése nélkül is hozzájusson a társadalmi átalakulás által megkövetelt újabb és újabb szolgáltató funkciók felvállalásához szükséges többletbevételhez. 171 Hozzá kell tenni, hogy míg az adóbevételek a II. táblázatban teljes egészében szerepelnek, adatokkal kapcsolatos nehézségek vagy besorolási problémák miatt kimaradt több olyan további bevételfajta, amely ugyancsak a szolgáltatási bevételek köréhez tartozna: pl. a burkolási és csatornázási járulék, a fuvartelep és a hirdetővállalat befizetése, a házi szemét értékesítéséből eredő bevétel. 99