Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városokat érintő egyéb törvénykezési javaslatok tárgyalásai

amellett, hogy a fiumei törvényszékektől a fellebbezést minden esetben a báni táblához terjesszék fel. Klobucaric és Stajdacher felszólalásaiban, ha csak mellékesen is, a városokat ért sérelem is kifejezésre jutott. Vághy Ferenc és Gaál József éppen azért üdvözölték a fiumei törvényszékek illetékességére vonatkozó rendelkezéseket, mert ezek precedensül szolgálhattak,, ha mindjárt nem is, de jövendőre" a szabad királyi városok bíróságai hatáskörének kiterjesztésére. Érthető, hogy ezek után Perényi Gábor báró a konzervatívok nevében sietett leszögezni: Fimét a fenti jog egyáltalán nem mint szabad királyi várost, hanem mint a megyékkel lényegében egyenrangú kerületet illeti meg. Ugocsa megye követe és elvbarátai vagy nem vették észre, vagy nem is akarták észrevenni, hogy eme vélemény, valamint a Jász-kun kerület bíróságai hatáskörének csökkentésére irányuló törekvésük között nem csekély ellentmondás mutatkozott. Ezzel szemben a kérdés főrendi táblai vitáján Cziráky Antal gróf országbíró a szóban forgó bíróságok és a Jász-kun kerületi törvényszékek hatáskörének analóg voltára utalva hangsúlyozta, hogy a lehetséges megoldások közül az alsótáblai javaslatban foglalt alternatíva az egyedül ésszerű, hiszen csak így biztosítható Fiúméban és Buccariban a kereskedelmi tevékenység zavartalansága. Igaz, Cziráky is sietett kijelenteni, hogy ez a megoldás,,csupán a fennforgó különös körülmények miatt, egyedüli kivétel gyanánt rendeltetik". A főrendek túlnyomó többsége — eltérően a városi és a Jász-kun kerületi ítélőszékkel kapcsolatos álláspontjától — ezúttal arra hivatkozott, hogy nemes személy felett csak nemesi bíró ítélkezhet. A hosszú vita során Ürményi Ferenc fiumei kormányzó kifejtette, hogy „a patrícius tanácsosok, kik a kapitányi széket képezik, helybeli nemeseknek tekintetnek". A többség a rendek által megküldött javaslat első 3 §-át végül jóváhagyta, az 5. § tárgyalásakor azonban ismét hosszas vita bontakozott ki, majd a tárgyalást félbeszakították azzal, hogy a szóban forgó kérdésben Ürményi terjesszen a főrendi tábla elé „bővebb felvilágosítást". Két nappal később a főrendek titkos konferenciát tartottak, s itt sikerült egységes álláspontot kialakítaniuk. Ennek értelmében a június 17-i ülésen Pálffy Fidél gróf tárnokmester ismételt tiltakozása ellenére a rendi javaslatot a fiumei viszonyok sajátos voltára utalva lényeges módosítások nélkül elfogadta.

196 A vita a rendek és a főrendek között a fiumei ítélőszékekkel kapcsolatban később néhány, szempontunkból mellékes kérdésben ismételten kiújult. Végül amikor a törvénykezési javaslatok tárgyalása lekerült a diéta napirendjéről, a főrendek a fi92