Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

40 Gárdonyi 122. 41 Bayer 8. 42 Szuborics 73. sk. 43 Ujfalussy 12. sk. 44 Podhradszky 56. sk., 130. skk., 144. 45 Podhradszky gondolatmenete minden lényeges vonatkozásában, szinte szó szerint megegyezik Bujanovics Vincének az 1835. november 26-i országos ülésen elmondott, a 13. sz. jegyzetben említett beszédével. 46 Dessewffy 33. skk. 47 KLÖM 1.479., illetve Jegyzőkönyv VII. 71. sk. (Kossuth az 1834. április 18-i ülésről szóló tudósításában Marczibányi beszédét nem említi meg.) 48 KLÖM III. 578. 49 Jászay 5., 43. skk., 47. skk. 50 Beöthy 78., 112. sk. 51 Szalay I. 177. sk. Vö.: Csengeri 527. skk. Csengén Antal itt rámutat arra, hogy az 1843-44. évi országgyűlésen azt „hívék a nemzet jobbjai, hogy ott vettetik meg a népképviselet alapja", s ezzel magyarázza, hogy Szalay nem hátra, nem a „napfénybe", hanem előre kívánt tekinteni és ezért nem bocsátkozott a kérdés részletes és körültekintő elemzésébe. Helyénvalónak tűnik itt megemlíteni, hogy a többé-kevésbé kortársnak számító Récsi Emil ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a szabad királyi városok a törvények értelmében egyenkénti szavazati joggal bírtak. Röviden áttekinti a kérdés 1608. utáni alakulását, a városok jogállását érintő fordulatra azonban nála sem találunk adatokat. Récsi különben a városok országgyűlési szereplését 1298-tól datálja, s a városoknak ,,a közügyekben" való részvételét illetően kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az 1405. évi országgyűlésnek (Récsi 310., illetve 310. sk. 5. sz. jegyzet). 52 OL Acta praesidialia 1835:1705.; egy német nyelvű, Klapka József által lefordított s nyomtatásban is megjelent változatát 1.: uo. 1835:2310., egy latin nyelvű másolatát a Pest városi követek 1835. július 29-i jelentésének mellékleteként 1.: BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500. — Azt a tényt, hogy a városi követek nem éltek elvben létező szavazati jogukkal, megerősíti az a titkosrendőri jelentés, amelynek írója az 1825. december 25-i kerületi ülésen történtekről számol be. Hangsúlyozza, hogy az országgyűléseken a szavazatok megszámlálására ritkán kerül sor, és ha ez olykor mégis megtörténik, a városi és a káptalani követek engedik a megyei követeket szavazni, ők maguk azonban a voksolásban nem vesznek részt (Takáts 1932. 68.). A 222