Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

18 Gárdonyi 103., 107., 125. 19 Gyimesi 139. 20 Mályusz 1928. 392. skk., 406. 21 Kérészy 1906. 53. skk. 22 Horváth II. 178. 23 Bánk 11. skk. 24 Csizmadia-Kovács-Asztalos 216. A tankönyv 1978. évi kiadása az időpontot a XVII. század végére teszi (174.), feltételezhető azonban, hogy az 1978. évi kiadás esetében sajtóhibáról van szó. 25 Budapest története III. 181., 428. 26 Pásztor 35. skk., 60. 27 Csizmadia 1943. 100. skk., 129. skk., 218. 31. sz. jegyzet. 28 Ereky 1917.

1. 391., II. 11. skk., 161. 29 Ladányi 279. Vö.: Vaszary 13.1. sz. jegyzet. Vaszary Kolos egyébként itt a következőket is megjegyzi: ,,A szavazatok mértékére és arányára nem tudtam tiszta képet szerezni. Kérdeztem férfiakat, kik az 1848. előtti országgyűléseken, mint törvényesen meghívottak voltak jelen, ezek azt mondották, hogy az összes városok egy, a káptalanok összes követei is csak egy szavazattal bírtak". 30 Erre 1.: Marczali 1907.

1. 103. 31 Mályusz 1931. 246., Benda 1974. 206. 32 Mályusz 1931. 266. 33 Hajnóczy 205. sk., 213. skk., 233., 251., 254. 34 Nagy Benedek 1834. június 7-én kelt, a kérdéssel foglalkozó jelentését 1.: BFL. Buda. Országgyűlési iratok. Vö.: Gárdonyi 109. sk. 35 BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500. Vö.: Gárdonyi 111. 36 Erről 1.: Takáts 1932. 74. sk. Vö.: Csizmadia 1943. 220. 3. sz. jegyzet. 37 Ezeket 1.: BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500.; a székesfehérvári körlevelet említi Gárdonyi is, 1.: Gárdonyi 116. 38 A vonatkozó részt idézi: Bánk 18. 39 Uo. 28. 221