Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
Jegyzetek
nek voltak, s ha nem is ez volt leváltásának egyetlen oka, ahhoz nagymértékben hozzájárult. Somssich Pongrác személynökké történt kinevezésében az ellenzék kívánságának figyelembevétele ugyancsak közrejátszott. Az ellenzéki követek bíztak abban, hogy Somssich személyében olyan politikus lesz az alsótábla elnöke, akinek az udvari körökkel is jó kapcsolatai vannak, ugyanakkor a reformokat is hajlandó legalább mérsékelten támogatni. Reményükben azonban nagyon hamar csalódniuk kellett. Somssich a kormány akaratának éppúgy végrehajtója volt, mint Mérey. Ezekről 1. Kölcsey II. 519., 580. skk., 613. sk., 627., továbbá Kende Zsigmondhoz, Szatmár megye első alispánjához írt, 1833. április 17-én, illetve június 8-án kelt leveleit: uo. III. 540., 564. sk. L. még: Horváth I. 301. sk., 341. skk., Ferenczi I. 84. sk., Takáts II. 77. (Takáts Sándornak ez a munkája 1980-ban újra megjelent, az újabb kiadás azonban a jegyzetapparátust nem közli, ezért is indokolt az első kiadásra való hivatkozás.) 3 KLÖM I. 23. sk., illetve 86. skk. Vághy és Kossuth vitáját említi Barta István is: Barta 1966. 188. sk. Az ülésrend megváltozásáról 1. még Kérészy 1906. 30. skk., s említést tesz róla Ferenczi Zoltán is: Ferenczi I. 79. 1. sz. jegyzet. Vö: OL. Diaeta anni 18331836. Lad. XX. No. 18. Fase. E.8. L. még a Pest városi követek 1833. február 8-i és a Buda városi követek 1833. január 20-i jelentéseit: BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500., ill. BFL. Buda, Országgyűlési iratok. 4 Jegyzőkönyv I. 100. skk. Kossuth az új ülésrendről igen röviden tesz csak említést: KLÖM I. 105. A jegyzőkönyvből a felszólaló kassai követ személye sem állapítható meg egyértelműen. Kassa követei az országgyűlés elején még Fischer Károly és Wirkner Károly, őket azonban hamarosan Haske Sándor és Rimanóczy Ferenc váltották, fel. 5 Jegyzőkönyv I. 131. 6 Uo. 1.135. sk. 7 L. ehhez a 2. sz. jegyzetben említett forrásokat. 8 Jegyzőkönyv XI. 47. sk. 9 Uo. XIII. 286., KLÖM V. 396. 10 Ereky 1917. II. 10. sk., 310. 11 Ereky István ebben a vonatkozásban véleményem szerint nagyon leegyszerűsítve közelíti meg a problémát. A szavazással kapcsolatos kérdésekre a rendi országgyűléseken a későbbiek során még részletesen visszatérek. Az 1830. évi országgyűlésen egyébként a megyei követek elsőbbségi joga elvben megszűnt, ám ez, amint erre ugyancsak Ereky István mutat rá, ,,a rendi eljárás lényegén" semmit sem változtatott (Ereky 1917. II. 161., vö.: Kérészy 1906. 49. sk.). Kölcsey naplója tanúskodik arról, hogy a megyei követek körében még a tárgyalt országgyűlésen is nagy felháborodást 214
