Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városokat érintő egyéb törvénykezési javaslatok tárgyalásai

Sopronban és Temesvárott állítsák fel a vásári bíróságokat, s ha szükségesnek mutatkozik, a törvényhozás esetenként rendelkezzék továbbiak létrehozásáról, a konzervatív pártállású megyei követek nagy része számára is elfogadhatatlan volt. A konzervatívok elsősorban azt szerették volna elérni, hogy a mezővárosok vásári bíróságainak hatásköre ne bővüljön, illetve, hogy a földesurak bíráskodási joga ezen a téren is megmaradjon. Határozottan törekedtek arra is, hogy a vásári bíróságok nemes személyeket érintő ügyekben egyáltalán ne járhassanak el. A tárgyalások során a rendezett tanácsú mezővárosok vásári bíróságait illetően a liberális megyei követeknek sikerült álláspontjukat érvényre juttatni, sőt a rendezett tanáccsal nem bíró községek vonatkozásában is el tudták érni annak kimondását, hogy a földesúr csupán az illetékes szolgabíróval és esküdttel együtt (és messze nem a városok és a rendezett tanácsú mezővárosok vásári bíróságai számára biztosított hatáskörben) ítélkezhet. A nemesek ügyeiben való eljárás kényes kérdése úgy oldódott meg, hogy a rendek leszögezték, a szabad királyi városok vásári bíróságait a nemes elismerheti maga felett illetékesnek. A mezővárosok és a községek esetében azonban úgy rendelkeztek, hogy nemesek felett kizárólag a szolgabíró és esküdtje ítélkezhet.

202 Az alsótábla javaslatát a főrendek a szakszerűség növelése érdekében egyebek mellett úgy kívánták módosítani, hogy szükség esetén két kereskedőnek vagy mint üzenetükben írták „egyébiránt a művészetet esmérő két tagoknak" a meghívásával a bíróság legyen kiegészíthető.

203 A rendek a főrendek indítványát minden további nélkül elfogadták, az eljárás szakszerűségét ugyancsak növelő, de azt lassító egyéb javaslatokat azonban elutasították. Különösebb kontroverzió azonban ezek miatt nem alakult ki a két tábla között, mint ahogy abban is teljes volt a nézetazonosság, hogy ezt a törvényjavaslatot szintén fel kell venni az excerpták közé. A törvény „demokratikus" jellegéhez még a kormányzat is hozzájárult. Az 1836. március 28-i resolutio meghagyása értelmében ugyanis a rendek a javaslatot kiegészítették azzal is, hogy a „nemesek, ha nem bejegyzett kereskedők is, mihelyst élet módjoknál fogva valóságos kereskedők, vagy mesteremberek, ezen viszonyból származó szövetségre nézve a vásári bíróság alá tartoznak."

205 A szóbeli perek bíróságai A szóbeli perek bíróságainak létrehozásáról és működéséről szóló törvényjavaslat a békebíróságokról szóló javaslathoz hasonlóan nem szerepelt az országos bi96